Nehéz, fontos és aktuális munkát végzett Kiss Endre filozófus Marx lábnyomai című könyvének megírásával – értettek egyet a mű kapcsán tartott kerekasztal-beszélgetés résztvevői a Politikatörténeti Intézetben. A rendszerváltás előtt, a létező szocializmusban Marxra, mint a legitimáció forrására tekintettek, munkásságának kritikai elemzése, szabad kutatása a hatalomnak nem állt érdekében.
Alapvetően meghatározta a világot
A rendszerváltás után 25 évvel pedig, az államszocialista kísérletek bukása után a többség számára érdektelenné vált – írja Molnár László a könyv recenziójában. A bemutatón a szerző úgy jellemezte munkáját, mint a korai telefonközpontosokét: igyekezett összekötni Marxot jelen korunkkal. Kiss Endre Marx lábnyomának nevezi a filozófus történelmi hatását, mert “mint a legátfogóbb politikai, szociológiai és filozófiai opció Marx alapvetően meghatározta a világ filozófiáját 1866 és 1989 között”.
Nem csak Kiss Endre gondolja így. A Cambridge-i Egyetem tanulmánykötetében ez áll: “Marx nélkül is lett volna kapitalizmusunk, sőt még szocializmusunk és kommunizmusunk is … Bizonyára nem ő alkotta meg ezeket a fogalmakat, de olyan jelentős mértékben hagyta rajtuk gondolkodása bélyegét, hogy lehetetlen lesz ezeket megvitatni anélkül, hogy bevonnánk nézeteit a vitába. Marx nem volt egyedül a forradalom mellett történő kiállásával, vagy azzal a hitével, hogy drasztikus változásokra van szükség az emberi autonómia eléréséhez, amit a tizenkilencedik századi forradalmiságra vetett legfelületesebb pillantás is megmutat. De a kapitalizmus ígérete és romlottsága közti feszültség iránti érzéke egyedülálló” – idézi Molnár László.
A jelen megismerése
Sőt, a Times online kiadásában 2008 októberében egy intejúsorozat jelent meg Karl Marx: helyesen gondolta? címmel, az alcím pedig: “A pénzügyi válság bekövetkeztével Karl Marx presztízse szárnyal”. A kerekasztal-beszélgetésen Szigeti Péter alkotmányjogász és Sebők Miklós politológus is egyetértett abba, hogy a marxizmus napjainkban is jelen van és hatással van a gondolkodásra.
Molnár László pedig így fogalmaz: “a monográfia nemcsak annak a számára hasznos, aki a marxizmust meg akarja érteni, hanem mindazoknak, akik korukat, mint a (közel)múlt folytatását akarják megismerni, hogy el tudjanak benne igazodni.
