Tudomány

Beletört a kés az első magyar kormányfőbe

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2014. 10. 06. 13:00

Tudatosan vállalták a mártírhalált, a 14 ember bátran lépett a hóhér elé. Batthyány öngyilkos akart lenni, nehogy felakasszák, de a kivégzőosztag előtt maga vezényelt tüzet.

Korábban a témában:

Görgei Artúr szándékosan – a Habsburg-ház utolsó “arculcsapásaként” – az orosz cári csapatok előtt tette le a fegyvert Világosnál 1849. augusztus 13-án. Az osztrák megtorlás már korábban megkezdődött, Haynau már a nyár folyamán hajtóvadászatot indított a rebellió felelősei ellen a már megszállt területeken. Főleg polgári személyek, papok, jegyzők, tanítók ellen folyt a hajtóvadászat.

Eszükbe sem jutott menekülni

Augusztus közepétől viszont megkezdődhetett a leszámolás a szabadságharc vezetőivel. Ferenc József, bár elutasította Haynau statáriális bíráskodást és azonnali kivégzést sürgető javaslatát, I. Miklós cár tanácsát sem fogadta meg. Az orosz uralkodó a könyörületességre, mint egyik legfőbb uralkodói erényre hívta fel ifjú kollégája figyelmét.

Nem szívesen adták át az osztrákoknak a fogságba esett magyar tiszteket. Nem vették becsületszavukat, hogy nem szöknek meg, többen szinte a szájukba rágták, hogy nem őrzik őket, azt tesznek amit akarnak. Kocsikáztatták őket, felajánlva, hogy akár másmerre is kanyarodhatnak – írja Nemeskürti Istvánnál. Leiningen-Westerburg Károly honvéd tábornokot még haza is küldték elbúcsúzni. Ő kijelölte sírja helyét, majd visszatért a hadifogságba.

Egyikük számára sem volt kérdéses a halálos ítélet. De tudták jól: ha menekülnek, puszta életüket talán megmenthetik, elárulják viszont a forradalom, a szabadság ügyét. Mártírhalálukkal viszont örökkön égő tüzet hagy maguk után. A mai nemzeti gyásznap, a félárbocra eresztett zászló, a magyarság tisztelete ma is őket igazolja.

Aradi 13 (aradi 13)
Az aradi 13 (Wikipedia)

Beletört a kés Battyányba

A megtorlás csúcspontját, Batthyány Lajos pesti és 13 tábornok aradi kivégzését a bécsi forradalom évfordulójára, október 6-ára időzítették. A kedvezménynek számító, golyó általi kivégzés végrehajtására Aradon 16 lövészt jelöltek ki, többen kényszersorozott bécsi forradalmárok voltak. Az akasztásokat egy szakember, Franz Bott császári-királyi hóhér hajtotta végre.

Batthyány Lajost a hadbíróság a bécsi udvar nyomására ítélte kötél általi halálra. Az utolsó látogatáson felesége apró tőrt csempészett a cellájába, amivel az első felelős magyar kormány feje megkísérelte megölni magát, hogy elkerülje a megaláztatást. A takaró alatt – hogy őrei ne lássák – az oldalába szúrta a fegyvert, de a gyenge kis eszköz eltört a bordáján. Ezután nyaki ütőereit vágta el, meg kellett kötözni, hogy sebeit elláthassák.

Az akasztás így lehetetlenné vált, de a kivégzést nem akarták elhalasztani. A vérveszteségtől támolygó Batthyányt ketten támogatták a pesti Újépület udvarára, ahol megkönnyebbülten látta, nincs bitófa. A puskacsövek előtt féltérdre ereszkedett: “Éljen a haza!” – kiáltotta és maga vezényelt sortüzet: “Rajta, vadászok!”. A helyet ma a Batthyány örökmécses őrzi az egykori kaszárnya udvarán, az V. kerületben, a Báthory és a Hold utca kereszteződésében.

Batthyány kivégzése (battyány lajos)
Forrás: Wikipedia

Éljen a haza!

Aradon ugyanezen a napon, szürkületkor kivégzőosztag elé vezették Kiss Ernőt, Schweidel Józsefet, Dessewffy Arisztidet és Lázár Vilmost. Kegy volt a golyó, mert Kiss és Schweidel nem volt harcoló csapatok parancsnoka, Dessewffy és Lázár pedig az osztrákok és nem az oroszok előtt tette le a fegyvert. Kiss Ernő felkiáltott: “Szegény hazám! Isten büntesse meg hóhérainkat!” A fegyverek eldördültek, de Kisst nem érte halálos lövés, ekkor saját maga vezényelt újra tüzet. Egy tiszt odalépett hozzá és közvetlen közelről fejbe lőtte.

Az akasztások megkezdése előtt Leinengen még leírta: „Éppen most szenvedtek ki négyen közülünk, még visszhangzanak a lövések szívemben”. Pöltenbergi Pölt Ernő volt az első, megszorította bajtársai kezét és megcsókolta őket, mielőtt az akasztófa alá lépett. „Szép deputáció megy Istenhez a magyarok ügyében reprezentálni!” – mondta, mielőtt meghalt. Török Ignác is elbúcsúzott társaitól, majd Lahner György következett, akinek épp születésnapja volt.

Utána Knézics Károly és Nagy-Sándor József következett: “Éljen a haza!” – kiáltotta Nagy-Sándor abban a pillanatban, amikor a kötelet nyakára akasztották. Leiningen-Westerburg Károly rövid beszédben tiltakozott egyes osztrák lapok állítása ellen, miszerint Buda bevételénél orvul gyilkoltatott le osztrák tiszteket – “e felőlem terjesztett hírt ünnepélyesen alacsony rágalomnak nyilvánítom”. A bitó alá lépve ezek voltak utolsó szavai: „Isten veletek bajtársak! Nemsokára más, igazabb bíró előtt fogunk állani!” – voltak utolsó szavai.

Kivégzés Aradon (aradi 13)
Forrás: Wikipedia

“Magyar vagyok, hazámmal tartok”

Aulich Lajos lépett a bitó alá. „Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam, és halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom, megértik ezt a szolgálatot.” A szerb származású Damjanich János utolsó szavai legendává váltak: „Azt gondoltam én leszek az utolsó, mert a csatában mindig az első voltam. Szegény Emíliám! Éljen a haza!” A 13. aradi vértanú Vécsey Károly, a dúsgazdag magyar főnemes volt. Büntetésből kellett végignéznie társai halálát.

Még császárhű családja is kitagadta, amiért nemcsak kijelentette, de eszerint is cselekedett: „Szegre akasztom osztrák kardomat, magyar vagyok, hazámmal tartok…” Nem teljes körben elfogadott tény, de Nemeskürty például kiemeli, hogy Vécsey odalépett Damjanich – egyébként személyes haragosa – holttestéhez és megcsókolta a kezét. „Egy magyar főnemes szövetkezett a halálban egy félparaszt szerb katonával” – emeli ki a jelenet drámaiságát.

Batthyány és a tizenhárom aradi főtiszt kivégzése nem volt több az osztrák udvar részéről, mint bosszú, mint a magyar függetlenedési mozgalom lefejezése. Nemcsak a nyugati közvéleményben váltott ki hatalmas felháborodást, de még a harc vérbefojtásában segédkező orosz cár rosszallását is kiváltotta. Meghallván az aradi kivégzések hírét, “személyes érzéseiben véli magát megsértve a cár” – írta haza a szentpétervári osztrák követ.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.