Magyar királya volt Madagaszkárnak

Benyovszky Móricnak hívták az uralkodót, és fel is ajánlotta a Habsburgoknak a mai Magyarországnál hatszor nagyobb szigetet. Nem kellett.

Korábban a témában:

Benyovszky Móric katona, arisztokrata, világutazó és kalandor, élete vitán felül regénybe illő. Magyarországról rokonai árulása folytán menekülnie kellett, Lengyelország fogadta be, beutazta Európát és belekeveredett egy Oroszország elleni háborúba. Ekkor, 1769-ben kezdődtek igazi kalandjai, amikor harmadszor esett orosz fogságba – idézi a Múlt-kor.hu.

A sziget királya

Szibériából lázadást szítva szökött meg, kis csapatával hosszú és kacskaringós úton jutott el végül Madagaszkárra – írja a Múlt-kor.hu. Benyovszky már ezen rövid látogatás alkalmával beleszeretett a trópusi szigetbe: Párizsba érkezve igyekezett támogatókat találni egy madagaszkári expedíció szervezéséhez. Sikerült meggyőznie XV. Lajos francia király kormányzatát, és 27 esztendősen, 1773-ban megbízást kapott egy kereskedelmi telep létesítésével a „Nagy Vörös Szigeten”.

Fél éves út után, decemberben érkezett újra Madagaszkárra, ahol nyomban erődvároskát alapított, amit a francia királyról Louisbourgra keresztelt. Mivel az európaiak addig csak a partvidéket ismerték, Benyovszky gróf felfedezőket küldött a sziget belsejének megismerésére, a bennszülöttekkel való kapcsolat kialakítására. Ezalatt összehívta a malgas törzsek főnökeit és meggyőzte őket békés szándékáról, egy kölcsönösen hasznos kereskedemi kapcsolat előnyeiről.

Ekkorra a keleti partvidéken már több kikötőt és raktárat építettek, de Louisbourg nem vált virágzó várossá és a mauritiusi francia parancsnokok is áskálódtak riválisuk ellen. A malgas törzsfők eközben Benyovszkyban felfedezték őseik reinkarnálódását, és 1776-ban fejedelmükké választották. Amit azonban a gróf ír emlékirataiban, miszerint alkotmányos monarchiát hozott létre a szigeten a király és a nép hatalommegosztásával, minden bizonnyal fikció.

A Habsburgoknak és az USA-nak sem kellett

Az aknamunka azonban meghozta eredményét, a párizsi Tengerészeti Minisztérium megvonta bizalmát Benyovszkytól. A gróf nem esett kétségbe, 1777-ben hazajött, és beállt katonának Mária Terézia seregébe a bajor örökösödési háborúban. A királynőnek államvezetési tanácsokat is adott, valamint kijelentette, hogy ha már a franciáknak nem kell Madagaszkár, gyarmatosítsa azt a Habsburg Birodalom. Bécs azonban nem vette komolyan a terveket.

A gróf hamarosan Amerikába utazott, ahol barátságot kötött Benjamin Franklinnel, és ismét madagaszkári visszatéréseéhez keresett támogatókat, ezúttal távlati célként az Egyesült Államok kolóniájaként akarta megszervezni „királyságát”. A háborúból éppen kilábaló USA pénzügyi lehetőségeit azonban a merész terv túlszárnyalta… Az angoloknál is próbálkozott, hogy védnökséget nyerjen „országa” fölé, míg végül egy baltimore-i kereskedő bízta meg: létesítsen cégének kereskedelmi telepet Madagaszkáron.

A partra szálló uralkodót a bennszülöttek lelkesen üdvözölték, ám az amerikai hajó – attól tartva, hogy a partraszállókat megtámadták – visszafordult, cserben hagyva Benyovszkyékat. Népe tagjaiból a gróf sereget szervezett, elfoglalta a francia raktárokat és megszilárdította uralmát a szigeten. A franciák azonban nem hagyták annyiban a dolgot, a harcok közben Benyovszki Móric halálos lövést kapott.

Még több érdekes részlet a legnagyobb magyar utazóról a Múlt-kor.hu-n olvashat. A romantikus történelmi regények kedvelőinek pedig Jókai Mór Gróf Benyovszky Móric című művét ajánljuk akár ide kattintva a Magyar Elektronikus Könyvtárból.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.