Ha egy nagyobb vulkán úgy rendesen odateszi magát, a környéken kő kövön nem marad, a Földön több éves tél köszönt be, éhezés és tömeges pusztulás veszi kezdetét. Amit az ember évszázadok gondos munkájával rombolni képes a bolygón, azt a tűzhányó percek alatt lepipálja. Szerencsére ilyen erejű kitörés emberi léptékkel mérve elvétve történik, de a kisebb tűzhányók erőfitogtatását látva el lehet képzelni, mire lenne képes egy-egy nehézfiú.
A Nemzetközi Űrállomás 2009. nyarán haladt el a Kuril-szigeteken fekvő 1500 méteres Szaricsev-vulkán fölött. Jókor volt jó helyen, a tűzhányó épp akkor adta ki dühét. Az akkor készült fotókat közre is adták, ám most a NASA ezeket egymás mögé téve mozgóképet készített.
A képeken a fehér “vattapamacs” gőz, ami a hatalmas sebesség miatt nem tudott kihűlni és szétoszlani. Jól látszik az is, ahogy a hatalmas gáz-, gőz- és hamufelhő árnyékot vet a földre. Szerencse is kellett ahhoz, hogy az űrhajósok ilyen látványosan megörökíthessék a jelenséget.Egyes tudósok szerint legalábbis a puszta véletlennek köszönhető a felhők között az a nagy lyuk, amin keresztül láthatóvá vált a vulkánkitörés. Mások úgy vélik, maga a kitörés lökéshulláma “tolta szét” a felhőket.
Az égbe törő forró gázok, gőzük, por, hamu és kődarabok a vulkán leghalálosabb fegyverei közé tartoznak. Ezek egy darabig emelkednek, majd az egész saját súlya alatt összeomolva lecsapódik a földre. Ez a piroklasztikus ár, ami akár 700 km/órás sebességgel száguldva tüzes pokollá változtatja a környéket. Herkulaneumra Kr. u. 79-ben csapott le egy 500 Celsius-fokos gáz- és porfelhő. Ezen a hőmérsékleten felforr az agy, a hús másodpercek alatt elpárolog, emberből és állatból nem marad más, mint megfeketedett csontváz.
A Fülöp-szigeteken 1991-ben produkált komoly kitörést a Mount Pinatubo. Huszonkét millió tonnányi apró hamurészecske jutott fel 19 kilométeres magasságig, hogy aztán finoman szitálva gyilkoljon. A környéken visszaeső hamu puszta súlya alatt beszakadtak a tetők, 300 ember vesztette életét. A „maradék” azonban a vulkánból származó gázokkal együtt szétterjedt a légkörben. A magas légrétegekben található szilárd részecskék visszaverték a Nap sugarait, ami a globális hőmérséklet csökkenését okozta: a hatás két évig tartott és 0,6 Celsius-fokos lehűlést okozott.
Egyes tudósok szerint egy hatalmas vulkánkitörés a földtörténeti perm és triász időszak határán, 250 millió éve oly mértékű klímaváltozást hozott, ami csaknem a földi élet teljes pusztulását okozta. A földtani eseményekről pedig sajnos – mai tudásunk szerint – annyit megállapíthatunk, hogy ami egyszer megtörtént, az nagy valószínűséggel meg is ismétlődik. Csak az időpontja kérdéses.
