1. tévhit: a megújuló energia túl drága
Mennyiszer halljuk ezt, miközben az az igazság, hogy most, 2013. végén a megújuló energia lényegesen olcsóbb, mint a nukleáris- vagy akár a szénenergia. A megújuló energia nagyjából 90%-ába kerül a legmodernebb szénerőműben megtermelt energia árának, az atomenergiánál pedig olyan rejtett költségek vannak, amelyek figyelembevétele nélkül hamis képet sikerült kialakítani annak olcsó voltáról. Ezek közé a költségek közé tartoznak például a Katasztrófavédelem költségvetését terhelő biztonsági intézkedések és a hulladék évszázadokon át történő tárolásának egyelőre kiszámíthatatlan költségei. Számos költséget nem számítanak bele az atomenergia árába, de ezek attól még igencsak valóságosak.
2. tévhit: a megújuló energia csak tudományos- fantasztikus dolog
Nem igaz! Ahogy az ipar más területein, úgy a megújuló energia termeléséhez szükséges technikai eszközök fejlesztésében is óriási előrelépések történtek és történnek nap mint nap. A megvásárolható technológia így egyre olcsóbb és egy találmány akkor lépi át a varázslatos küszöböt, ha bárki számára vállalható áron elérhető. Ezt éljük meg most éppen! Egy családi ház napelemmel történő ellátása – köszönhetően a napelemek gyártási költségeinek drasztikus esésének – ma már annyiba kerül, amennyit spórol nekünk. Azaz, ha kölcsönt veszünk fel hogy napelemesítsük a házunkat, a kölcsön részletei fognak annyiba kerülni, amennyivel a villanyszámla csökken. Így aztán – a ház méretétől és az alkalmazott technológiától függően ugyan, de – mindenképpen tény, hogy a ráfordítás nem kerül pénzbe, viszont a kölcsön lejárta után még évekig spórol nekünk. És nem mellesleg, az egész idő alatt kíméli a környezetet. A napenergia már csak ilyen…
3. tévhit: a megújuló energia nem képes folyamatosan ellátni az igényeinket
A kulcs a 24/7 energiaellátáshoz az, hogy variáljuk a forrásokat. Nem egy technológiára építünk, hanem többet vegyítünk össze. A napenergia és a szélenergia megtámogatva a biogázzal és a vízenergiával mindig biztosítani fogja a teljes energiaszükségletünket. Amikor a napenergia a borús idő miatt szünetel, általában megnövekszik a szél. Kevés olyan időszak van, amikor mindkettő kihagy, de ezeket simán át lehet vészelni biogázzal és felhalmozott vízenergiával. Csak akarat és előrelátó tervezés kérdése. És tény az is, hogy minden egyes megtermelt zöld kilowatt egy nem zöld kilowattot von ki. És annak kedvezőtlen hatásait.
4. tévhit: vannak olyan területek, ahol semmilyen megújuló energiát nem lehet termelni.
A megoldás az energia hálózat fejlesztésében rejlik. Olyan ország nincs a világon, amelynek teljes területe alkalmatlan lenne a zöld energia termelésére. Ki kell használni az egyes területi egységek előnyeit és támogatni kell egymást. Akár országok között is működhet ez, merthogy van ez az Európai Unió dolog, ugyebár. Magyarország több szempontból is áldott a zöld energia termelésének lehetőségeit tekintve, megint csak döntéshozói akarat kérdése, hogy ezeket kihasználjuk-e. A kisember annyit tehet, hogy tájékozódik és akkor is törekszik a zöld megoldásokra, ha azokat nem reklámozzák, sőt megpróbálják elhitetni róluk azokat a tévhiteket, amely tévhitekről ez az írás is szól. Ha tájékozódunk, hamar látni fogjuk, hogy megy a megtévesztés. Ne hagyjuk magunkat becsapni!
5. tévhit: a megújuló energia károsítja a környezetet
Mindenféle – többnyire nevetséges – híresztelést hallunk arról, hogy például a szélerőművek megölik a madarakat, hogy zajosak, hogy nagy területet foglalnak el, és hogy elcsúfítják a tájképet. Olyan felvetések ezek, amelyekre lehet találni példát, de általánosságban NEM IGAZAK. A madarak vonulását és életterét például vizsgálják a szélerőművek telepítése előtt és olyan helyen, ahol veszélyeztetné azokat, nem létesül szélerőmű. A zajról kutatások bizonyították be, hogy csupán előítélet és ahogy elkezdi működését a szélerőmű, a lakosság azonnal belátja, hogy nem is zajos. A szélerőművek által igénybevett terület továbbra is használható mezőgazdaságra, semmilyen hatással nincsenek a növények növekedésére. A megújuló energiáknak ráadásul megvan az a tulajdonsága, hogy a termelésükre használt technológia 100%-ban eltávolítható, ha a termelést valamilyen okból befejezzük. Nem marad vissza hulladék sem. Ez nem igaz a szénerőművekre és főként nem igaz az évezredekig őrizendő atomhulladékot termelő atomerőművekre.
6. tévhit: a zöld energia hívei le akarják rombolni a nem zöld erőműveket
Azok, akik a magújuló energiákkal foglalkoznak, nagyon jól látják a bevezetésük korlátait. Mindenki tudja, hogy nem lehet egy csapásra váltani és hogy időnek kell eltelnie, mire a környezetet károsító erőművek eltűnnek. Róma sem egy nap alatt épült fel. De azt is látják a szakemberek, hogy minden egyes nap, amit késlekedéssel töltünk több napot eredményez majd a felszámoláskor. A mérnök ember sosem maximalizál és sosem minimalizál, hanem optimalizál. A zöld energiák bevezetésének is az a kulcsa, hogy megtaláljuk-e a helyes ütemet. Hogy ne is siessünk, de ne is késsünk. Ez pedig nagyon sok odafigyelést és szemléletbeli váltást igényel. És közös munkát, amiből mindenki kiveszi a részét.
7. Mit kell tehát tenni?
Növeljük az energiafelhasználás hatékonyságát! Termeljünk olcsóbban és használjunk fel kevesebbet! Ez utóbbiban mi magunk, a hétköznapi emberek is oroszlánrészt vállalhatunk.
Kövessük folyamatosan figyelemmel a megújuló energia projektek állását és használjuk az új vívmányokat! Ami tegnap nem volt elérhető, az mára már simán megvalósítható lehet. Olcsón.
NE LÉTESÍTSÜNK több, nem megújuló energiával működő létesítményt! Nem kell az atom! Nem kell a szénerőmű! Ezek árának töredékéből létesíthető zöld energia termelésére alkalmas telep, amely aztán csak nyereséget termel és spórol nekünk.
Tetszett a cikk? Olvassa el ezeket is:
Nem lesz áfa a tetőnapelem-rendszerre?
