Tudomány
beteg fenyő (fenyő, )

Kivágják a balatoni fenyvest

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2013. 07. 31. 09:00

Kivágják a balatoni fenyvest, eddig bírta a tájidegen feketefenyő. A helyét élettől pezsgő, őshonos erdő veszi át.

Korábban a témában:

Rozsdaszínben “pompáznak” a feketefenyők a Keszthelyi-öböl felett, ami annak a biztos jele, hogy már nem sokáig láthatjuk őket. Az elmúlt két év száraz időjárása miatt ugyanis szinte összeroppant az állomány. A jelenséget nem nehéz a klímaváltozás számlájára írni, bár a kép ennél összetettebb – írja a WWF Magyarország.

Az igazság inkább az, hogy a tájidegen fafajokat előbb-utóbb eléri a végzet, így vagy úgy. A feketefenyő a Földközi-tenger közelében őshonos, így Magyarországon is a száraz, meleg éghajlatú területeken próbálkoztak a telepítésével. Részben fája miatt, részben hogy a mostoha termőhelyeken is legyen erdő, ami megköti a talajt, mérsékeli a szeleket.

A Balaton mellékén a fajt többek között a Festetics-család kezdte telepíteni a Keszthelyi-hegység évszázados legeltetés hatására kopárrá vált hegyoldalaira. Egészen a múlt század ’70-es éveiig ültették, ligetei télen is sötéten zöldellnek a Balatont övező hegyeken. Sajnos azonban a feketefenyő alatt – ahogyan sok más idegenhonos fafaj esetében is – a természetes élővilág kevéssé tudott fennmaradni, ezek a kultúrerdők szinte „üresek”. Idősebb, zárt állományai ráadásul tűzveszélyesek is.

A feketefenyő egyedei évek óta pusztulnak a Budai-hegyekben is, sok állományuk pedig a tűz martalékává vált. Az erdőgazdálkodók lassan igyekeznek lecserélni a hazánkban őshonos tölgyekre, kőrisekre, amelyek, ha hagyják, maguktól is visszafoglalják a számukra alkalmas termőhelyeket. Ha a váltás fokozatos, a kiránduló szinte észre sem veszi. A Balatonnál azonban fokozatosságról most szó sincs.

A száraz évek nyomán fellépő gombakárosítás, az úgynevezett „tűvörösödés” miatt közel négyezer hektáron kell kitermelni az egyszerre pusztuló fenyőket mindössze két év alatt. A munkák ugyan már tervben voltak, ám sokkal hosszabb távon. A fő cél most az, hogy a természetes folyamatokat segítve a fenyvesek helyén őshonos erdők jöjjenek létre. Ahol ennek gátat szab a sziklás terepen kialakult alig pár centis talaj, ott a jövőben gyepek lesznek, ahogy régen is.

A nagy fajgazdagságú dolomit sziklagyepek „kapják vissza” köves otthonukat, miután lekerül róluk az idejét megszolgált feketefenyő. Néhány példány azért sokáig túlél még a Balaton partján, feketés lombjával emlékeztetve a táj történetére.

A feketefenyők lecserélésének előnyeiről és magáról az erdőről a gyakorlatban is tapasztalatot nyújtanak a WWF Magyarország tanösvényei.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.