Mélyen a tenger fenekén él, ahova már nem jut le a fény és a víz hőmérséklete is fagypont körüli. Az élet mégis megvetette a lábát a tengerfenékről feltörő hőforrások környékén. Ezek elég hőt biztosítanak és a bennük oldott ásványi anyagok kiváló táplálékforrás számos baktérium számára.
A furfangos kis rák ollóin testén lobogó tincseken megtelepszenek és tenyésznek a baktériumok, ami pedig számára kínál terített asztalt gyakorlatilag mindig testközelben. Persze munka nélkül ő sem ehet: a baktériumfarmot folyamatos integetéssel tartja mozgásban a minél jobb oxigén- és tápanyagellátás érdekében. Könnyebb, mint kapálni. Ezentúl viszont nem kell mást tennie, mint fésűs szájszervével betakarítani a termést egyenesen a gyomrába.
Sokáig a jetirákról és sok mélytengeri élőlényről azt hitték, élő kövületek, hiszen izolált környezetükben vajmi kevés lehetőségük és okuk van a változásra. Az Oxfordi Egyetem tudósai Nicolai Roterman vezetésével a rák evolúcióját kutatva felfedezték, hogy a nem az ősidőkben, hanem “mindössze” 35-40 millió éve alakult ki.
A jetirákok négy faját ismerjük, az elsőt 2005-ben fedezték fel, mindegyik jellemzője a szőrös olló. Az utolsóra alig pár éve fedezték fel, különlegessége pedig szőrös mellkasa volt. Rothermannak azonnal a hasonlóan bozontos testrésszel megáldott színész, David Hasselhoff ugrott be, így lett az új faj beceneve Hoff-rák.
Az életük a mélyben egyébként mindig egy hajszálon függ. A baktériumokat tápláló hőforrás vize ugyanis 380 fokos: a rákoknak elég egyetlen rossz mozdulat és máris puhára főnek.
