Tudomány

Leírták a fekete halál genetikai kódját

Most már biztos, hogy a középkori pestis kórokozója nem volt fertőzőbb a modern pestisbaktériumnál.

Mint ahogy korábban beszámoltunk, egy középkori londoni temetőből – az East Smithfieldből – származó négy csontvázon sikerült azonosítani azt a 600 éves kórokozót, mely 1348 és 1353 között Európa lakosságát csaknem a harmadára csökkentette.

Kanadai és német kutatók a PNAS-ban – Proceedings of the National Academy of Science – című folyóiratban megjelent tanulmányukban akkor beszámoltak arról a felfedezésről, hogy a középkori baktérium szinte megegyezik a ma ismert kórokozóval a Yersinia pestisszel, csak a pPCP1 jelző plazmid miatt lehetett sokkal fertőzőbb modern leszármazottjánál.

A Nature-ben megjelent új tanulmányban ugyanez egy német kutatócsoport Johannes Krause élén rekonstruálták a középkori Yersinia pestis genetikai kódját DNS-helyreállítási és elemzési vizsgálatokkal.

Az elemzők szerint a pestisbaktériumokban genetikailag semmi sem igazolja, hogy a középkori fertőzőbb lett volna a mai pestisbaktériumnál. A pestis XIV. századi pusztításáért más tényezők, például a környezet, a higiénia hiánya – a hideg, nagyon nedves klíma – és a baktériumokra érzékenyebb emberi szervezet tehetők felelőssé.

A Yersinia pestis modern változata a BBC adatai szerint a világon évente még mindig kétezer embert öl meg, tehát sokkal kisebb veszélyt jelent, mint a középkori rokona. A pestis Magyarországon a ÁNTSZ-nek jelentendő betegség. Nemzetközi szinten a WHO regisztrálja és koordinálja a fertőző megbetegedések kezelését – így a pestisét is.

Az első ismert pestisjárvány a VI. században tört ki. Konstantinápoly 500 000 lakójából kb. 100 000 maradt életben

A legutóbbi nagyobb pestisjárvány 1994-ben volt az indiai Suratban. A WHO 6344 gyanús, 234 bizonyított fertőzésről és 56 halottról tud. A járványt egy gyenge virulenciájú új törzs okozta.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik