Tudomány

Gyors izmaitól ügyes a denevér

Az ultrahang kibocsátásával tájékozódó állat az első emlős, amelynél igazolták a szupergyors izmok jelenlétét.

Korábban a témában:

Coen Elemans, a Dél-Dániai Egyetem kutatója és munkatársai megállapították, hogy a szupergyors izmok egy normál testi izomnál százszor gyorsabbak, de 20-szor gyorsabbak a leggyorsabb emberi izomnál is, amely a szemmozgásunkat kontrollálja.

Az idegtudományokkal és biomechanikával foglalkozó Elemans mostani tanulmányában is együttműködött Andrew Meaddel, aki izomfiziológiát kutat a Pennsylvaniai Egyetemen. Kettőjük közös kutatási területe volt korábban annak megértése, hogyan segítik a szupergyors izmok a madarak énekét.

“Szupergyors izmok jelenlétéről eddig csak olyan, hangokat kibocsátó állatoknál tudtunk, mint a csörgőkígyó, a madarak és néhány halnál. Most először fedeztük fel emlősöknél, ami arra utal, hogy ezek a korábban kivételesnek vélt izmok gyakrabban fordulnak elő, mint hittük” – foglalta össze Elemans.

Míg a látással többé-kevésbé folytonos információáram érkezik a világból az állatokhoz, addig hanglokációjával a denevér csak pillanatfelvételeket készít környezetéről, minden egyes ultrahang-kibocsátás és visszaverődés egy felvételnek felel meg.

Amikor egy repülő rovarra vadászik, gyors irányváltásokra lehet szüksége, ehhez viszont a helymeghatározásra vonatkozó információ gyors frissítésére.

Ezen a csúcsponton a denevér másodpercenként 190 hívást – ultrahangcsomagot – bocsát ki. Az állat hangképzését segítő izmok vizsgálatakor kiderült, hogy másodpercenként akár száz oszcillációra is képesek.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.