Tudomány

Kevés ápolónő, több halott

Ha a betegek számához képest csökken a megfelelően képzett ápolónők létszáma vagy romlik az ápolás minősége, mérhetően növekedik a halálozási szám.

Aki bármilyen okból kórházba kerül, a saját bőrén tapasztalhatja, hogy milyen szüksége van a gondos és hozzáértő ápolásra. Ráadásul a gyógyintézetek bármelyik osztályán történhet olyan váratlan helyzet, amikor a szakszerű ápolás élet-halál kérdése.

Jack Needleman kaliforniai közegészségtani professzor hosszú ideje foglalkozik azzal, hogy a nővérlétszám és a gyógyítási eredmények milyen módon és mértékben függnek össze.

A betegellátás első pontja szinte mindig a nővérek munkáját jelenti, ezért a gyógyítás színvonala alapvetően függ attól, hogy a kórházban előfordul-e nővérhiány.

Korábbi munkákban több gyógyintézet eredményeit hasonlították össze, olyanokét, amelyekben az ápolónők létszáma jelentősen különbözött egymástól, ezért a rossz eredményeket a kórházi vezetés általában kétségbe vonta.

A mostani tanulmány egyetlen amerikai gyógyintézet teljes betegforgalmának ellátását és gyógyulási arányát vetette össze a vizsgázott, képzett ápolónők számával.

Az intézet 43 részlegén a vizsgálat időszakában 197 961 betegfelvétel történt, és a nyolcórás műszakokban 176 696 váltásban cserélődött a személyzet. Létszámhiány miatt gyakran nem állt annyi nővér munkába, ahánynak kellett volna.

A kutatók azt találták, hogy amikor egy-egy nyolcórás műszakban lényegesen kevesebb ápolónő dolgozott, a betegek halálozási esélye átlagosan két százalékkal emelkedett. Tekintve, hogy ilyenkor az osztály betegei három műszakban maradtak rosszabb ellátásban, abban a 24 órában a halálozásuk kockázata hat százalékkal lett magasabb, mint azon a napon, amikor valamennyi nővér szolgálatban volt.

Az is kiderült, hogy a sok beteg felvételével járó, zűrös napokon az ott ápolt betegek halálozási esélye négy százalékkal nőtt a nyugodt napokéhoz képest. “Eredményeink remélhetőleg megszigorítják a nővérlétszám megfelelő szinten tartását, és fokozzák a betegápolás eddiginél jobb szervezését” – nyilatkozta a vizsgálat vezetője.

Ajánlott videó mutasd mind

Magyar modell: bizonygatják, hogy felkészültünk a második hullámra, de a szakadék szélén állunk

Úgy tetszik, stratégiát váltott és mindent egy lapra tesz fel az Orbán-kormány: a fertőzöttek száma már nem fontos, csak a halálesetek elkerülése és az ország működése. Csakhogy sem a tesztelés, sem a kontaktkutatás, sem a járványügy nem működik olajozottan. Ez veszélyes kombináció lehet, és bár a kormány szerint az egészségügy felkészülten várja a betegek érkezését, ezzel ellentétes hírek is érkeznek.

Emberevéssel vádolt cigányokat végeztek ki a Nyúzóvölgyben

Az évszázad Európát is megrázó büntetőügyében több mint 200 vándorcigányt vádoltak 31 gyilkossággal és emberhús fogyasztásával 1782 nyarán Kemencén. Az elrettentésnek szánt durva és megalázó kivégzéseknek az uralkodó közbelépése vetett véget.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.