A hatóanyag a legújabb megállapítások szerint károsítja a páciens mitokondriumaiban – az energia előállításában és elraktározásában szerepet játszó sejtszervecskékben – található DNS-t. A kutatók szerint kevéssé valószínű, hogy az újabb generációs AIDS-koktélok hasonló mértékű károsodást okoznának, mert azok kevésbé mérgezőek a mitokondriumokra, ám ennek bizonyítására indokolt a további vizsgálódás.
“Időbe telik, mire ezek a mellékhatások nyilvánvalóvá válnak, így kérdőjeles a jövő, és az, hogy az újabb szerek szintén okoznak-e ilyen problémát” – vélekedett Patrick Chinnery kutatásvezető, a Newcastle-i Egyetem munkatársa.
A megállapítások a kutatók szerint segítenek annak magyarázatában, hogy a régebbi antiretrovirális AIDS-szerekkel kezelt HIV-fertőzött emberek miért esendőbbek időnként, és miért jelennek meg náluk fiatalabb életkorban olyan problémák, mint a szívbetegség és a demencia.
A mitokondriumainkban lévő DNS egész életünk folyamán másolódik, ezért ahogyan öregszünk, természetes módon felhalmozódnak benne a hibák. Ezek a HIV-ellenes szerek felgyorsítják a hibák felhalmozódási arányát. Tehát mondjuk 10 év alatt egy személy mitokondriális DNS-ében ugyanannyi hiba gyűlhet össze, mintha természetes módon 20 vagy 30 évet öregedett volna.
Az NRTI szerek – amelyek közül a legismertebb az AZT (zidovudin) – nagy előrelépést jelentettek a HIV-fertőzöttek kezelésében az 1980-as években, amikor először megjelentek. Meghosszabbították a páciensek életét, és segítettek abban, hogy a HIV-fertőzést ne halálos ítéletnek, hanem kezelhető krónikus betegségnek tekintsék.
