Tudomány

A föld szeretője volt – Zsolnay Vilmos halála (1900)

Pécs, március 23. – Ezen a napon halt meg a Zsolnay-porcelánmanufaktúrát világhírűvé tevő keramikusművész.

Nem ő alapította a gyárat, hanem édesapja, Miklós, 1852-ben. Egy év múlva azonban már ő volt a gyár élén. Párhuzamosan működött a manufaktúra és egy agyagárugyár. Nemcsak vezette a bizniszt, hanem végig alkotó művész maradt. A kőedénygyárat testvére, Ignác irányította, de Vilmos mentette meg a megszűnéstől és fejlesztette tovább, tette világhírűvé.

Zsolnay Vilmos 80 helyi és környékbeli agyagfajtát jegyzett fel 1866-tól, sokat kísérletezett velük. Az ő találmánya a porcelánfajansz és az épületdíszítésre alkalmazott fagyálló pirogránit (ez egy olcsó, időtálló anyag volt, amely sok híres magyar épületen található a mai napig).

A Zsolnayak és Pécs:

A Zsolnay-gyár használt először egy sajátos máztípust a dísztárgyakon, az eozinmázat.
A gyár 1873-tól világsikeres volt a különböző kiállításokon, 1878-ban a párizsi világkiállítás nagydíja is hozzá került, később Zsolnay a francia Becsületrend lovagja lett, valamint Pécs díszpolgára.

Korának építészei gyakran használták az épületek külsőin a Zsolnay-porcelánt. Így tett Steindl Imre, Lechner Ödön, Árkay Aladár vagy épp Schulek Frigyes.

A „legnagyobb magyar fazekas” 1900. március 23-án hunyt el, azután fia, Zsolnay Miklós vette át az irányítást a gyárban. A kerámiákat nemcsak a múzeumokban, műkereskedőknél láthatjuk, hanem olyan épületek falain is, mint a Kecskeméti Városháza és a Cifrapalota, a Műcsarnok, a Magyar Földtani Intézet vagy az Iparművészeti Múzeum). A szecesszió és a korai art deco stílusban készített remekeik Amerikában és Európában is sikert arattak.

Vilmos gyermekei a Zsolnay-gyár harmadik generációs örökösei voltak. Júlia és Teréz tervezőművészként dolgozott, Miklós kereskedőként. A család lakóházai (amelyek ma műhelyek, raktárak) is a gyár területén voltak. Teréz férje Mattyasovszky Jakab geológus volt, míg Júliáé Sikorski Tádé építészmérnök. A család két ágra oszlott, az ő gyermekeik most a Zsolnay-örökösök.

xxxA Zsolnay-kút Pécsen:

Az I. világháború alatt és után szünetelt a díszáru- és építészeti kerámiagyártás, Zsolnay Miklós (Vilmos fia) pedig 1922-ben meghalt. Nagy hullámvölgy volt ez a gyár életében. A kerámiagyártásról a manufaktúra áttért a porcelángyártásra (csak 1955-ben tértek vissza a kerámiára is).

A föld szeretője – film Zsolnay Vilmosról:

Nem tett jót a gazdasági válság és a II. világháború sem, nem beszélve arról, hogy 1948-ban jött az államosítás. A gyárat 1995-ben privatizálták, a főtulajdonos a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank lett. 1999-ben az rt. három részre szakadt: a Zsolnay Porcelángyár Rt.-re, a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Rt.-re és a Zsolnay Örökség Kezelő Kht-ra. Mindhárom tulajdonosa az ÁPV Rt. volt, 2005-ben pedig Pécs tulajdonába került a gyár.

Nagy nemzetközi siker volt (és az évi 1,1 milliárd forintos bevételük megháromszorozását jelentette) a 2008-as év szeptemberében, a svéd IKEA gyárral kötött együttműködés. A gyár a svédek beszállítója lett egészen 2015-ig.

A gyár állandó kiállítóhelye a pécsi Zsolnay Múzeum.

AJÁNLOTT LINKEK:

A Zsolnay porcelángyár (wikipedia)
A Zsolnay-dinasztia (zsolnay.hu)
A Zsolnay-gyárról (bibl.u.szeged.hu)
Képek a Zsolnay-filmről (youtube.com)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik