Tudomány

Elsivatagosodhat Izrael

Már az 1,5 Celsius-fokos felmelegedés is azt eredményezi, hogy a térségben a sivatag 300-500 kilométerrel északabbra húzódik.

Izrael történetének legnagyobb tűzvésze december 2-án tört ki az ország északi részén, Haifa környékén. A négy napig tomboló tűz több mint 40 ember halálát okozta, és a Karmel-hegy térségében 4800 hektáron mintegy ötmillió fát és számos épületet pusztított el.

“A Haifa közelében kitört karmel-hegyi tűzvész ízelítőt ad a jövőből” – fogalmazott Guy Pe’er, az izraeli nemzeti klímaváltozási jelentés egyik szerzője.

A jelenleg a lipcsei Helmholtz környezeti kutatóközpontban dolgozó Pe’er és kollégái már közel egy évtizeddel ezelőtt arra figyelmeztettek, hogy a felmelegedés nyomán kialakuló hőhullámok, valamint a csapadék mennyiségének visszaesése és időbeli eltolódása következtében nő az intenzív erdőtüzek kialakulásának valószínűsége. Pe’er szerint a mostani erdőtűz pontosan ilyen körülmények között bontakozott ki.

Az izraeli klímaváltozási jelentésben szereplő becslések szerint már egy 1,5 Celsius-fokos felmelegedés is azt eredményezi, hogy a térségben a sivatag 300-500 kilométerrel északabbra húzódik.

Kutatók szerint azonban a globális üvegházgáz-kibocsátás radikális csökkentése hiányában az átlaghőmérséklet emelkedése inkább a 3 Celsius-fok közelében lesz.

Az izraeli kutató szerint bármelyik forgatókönyv váljon is valósággá, országa búcsút mondhat a mediterrán típusú ökoszisztémáknak.

A karmel-hegyi tűzvészt nyolc hónapnyi aszály előzte meg, kitörésekor 30 Celsius-fokos hőhullám uralkodott. A megszokott időjárási rend szerint az első esőknek már szeptember-októberben be kellett volna köszönteniük, a napi maximális hőmérsékletnek pedig 15-20 fok körül kellett volna alakulnia. Pe’er megítélése szerint a tűz pusztította terület regenerálódása évtizedekig is eltarthat.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik