Az éghajlat változása következtében a kártevő rovarok megtelepedhetnek olyan területeken is, ahol azelőtt nem voltak jelen, tetemes károkat okozva az állatállományban és a haszonnövényekben, sőt a malária és más betegségek révén az emberi egészségben is.
A kártevők egyik legismertebb példája egy fenyőket megtámadó észak-amerikai bogárfaj, amely az enyhébb telek miatt egészen Wyomingig és Kanadáig húzódott fel, ahol a ragadozók hiánya miatt elszaporodott, és dollármilliárdos károkat okozott a faállományban.
Azonban nemcsak az emelkedő hőmérséklet, hanem az enyhébb telek is okozhatják egy-egy faj terjeszkedését.
Mint James Maclachlan, a davisi Kaliforniai Egyetem kutatója rámutatott, az európai juh- és szarvasmarha-állományban jelentős pusztulást előidéző hurutos lázat egy olyan szúnyogféle terjesztette, amely a Közel-Keletről és Észak-Afrikából homokviharok révén sodródott Európába, majd a helyi szúnyogfélék átfertőzésével egészen Norvégiáig juttatta a betegséget.
A klímaváltozással márpedig várhatóan egyre gyakoribbak lesznek a hasonló viharok és más szélsőséges időjárási jelenségek.
A kutatók el szeretnék érni, hogy újra napirendre tűzzék a behatoló rovarok, baktériumok és növények témáját, és jövőre, a dél-afrikai Durbanben megrendezendő ENSZ-klímacsúcson már kiemelt helyen kezeljék a károkozók problémáját.
