Átadják a Szabadság hidat (1896)

Budapest legrövidebb hídja, amely építésekor a harmadik közúti átkelő volt a fővárosban. Mehrtens drezdai műegyetemi tanár hídépítéstani könyvében a világ legszebb konzolos hídjai sorába helyezte.

Évtizedekkel a megvalósítás előtt a magyar nemesek egy olyan törvényt hoztak, amely szerint, ha a budapesti hídvámokból befolyó éves összeg meghaladja a 650 ezer forintot, új hidat kell építeni Budapesten. Ennek a törvénynek köszönhetjük a Szabadság és Erzsébet hidat. Felépítésüket az 1893. évi XIV. törvénycikk rendelte el.

A közös nemzetközi tervpályázatra érkezett amerikai, olasz, osztrák, német, francia, belga, holland, orosz, sőt algériai mérnököktől is terv, végül azonban a híd Feketeházy János tervei alapján készült el. A bírálóbizottság is nemzetközi volt, vezetője Kherndl Antal, a Műszaki Egyetem tanára. Érdekesség, hogy az I. számú díjazott terv az Erzsébet-hídra érkezett. A második volt Feketeházyé.

“Gellért Sunset”:

Feketeházy jelentős munkái közé tartozik a fiumei első hazai forgóhíd, a szolnoki vasúti Tisza-híd, a komáromi Duna-híd és a szegedi közúti Tisza-híd!

Az építkezés 1894-ben kezdődött, majd 1896. október 4-én Ferenc József, az Osztrák-Magyar Monarchia uralkodója, a saját monogrammával ellátott szegecset behelyezte a helyére, amellyel felavatta a nevét viselő hidat. A királyi ezüstszegecset fémtok és üveglap védte a kíváncsiskodóktól, állítólag még az 1945-ös hídrobbantást is átvészelte, hogy aztán 1956-ban nyoma vesszen.

Az építés

A vasszerkezetét a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára szállította. Eredetileg 12 ívlámpát, 8 izzólámpát, és 48 gázlámpát helyeztek el a hídon.

A híd építése kapcsán az addig csak a Váci utcáig (akkori nevén: Lipót utca) terjedő Vámház körutat (akkor Mészáros utca) a Duna vonaláig meg kellett hosszabbítani. Ehhez a mai Fővám tér északi oldalán lévő háztömböt elbontották.

Az építkezés:

1896-ban 2 millió 110 ezer forintba került a 333 méter hosszú, 20 méter széles új híd, ráadásul modernnek számított azzal, hogy villamosvágányok vezettek át rajta, és nem csak gáz-, de elektromos világítással is ellátták. A hídfők mellett mindkét parton emeletes vámszedőházak is épültek. Az első villamos 1898-ban csilingelt át a hídon Pestről a Széna tér felé.

A híd jellegzetes elemei a pillérek kapuzatának tetején ülő turulmadarak. A kapuzatot – melyen ott virít a magyar címer is – Nagy Virgil tervezte. Mellette Gállik István és Beke József készítették a részletterveket.

Újjáépítés 1.

1945. január 16-án a német hadsereg – a többi budapesti Duna-híddal együtt – felrobbantotta a Ferenc József hidat (a robbantók a Gellért szállóban laktak, onnan nézték végig a pusztítást).

A robbantás után:

A robbanótölteteket a középső hídnyílásban, a befüggesztett tartórész ingaoszlopainak környezetében helyezték el oly módon, hogy a robbantás végrehajtásakor nemcsak a befüggesztett tartórész, hanem a konzolos tartó egy része is a vízbe esett, illetve megsérült. A parti nyílásokat áthidaló szerkezetek sérülten, de a helyükön maradtak.

Egy hónappal később a szovjet katonai alakulatok pontonhidat építettek, valamint a sérült részeket elkezdték helyreállítani. A budai oldalon sérült a legjobban a szerkezet. Ez a pontonhíd készült el először, így itt lett a háború után ismét összekapcsolva Buda és Pest. A pontonhíd 1945. március 15-étől 1946. január 10-éig állt fenn. Azon a januári napon a jégzajlás elsodorta a pontonhidat, így egészen január 18-ig összeköttetés nélkül maradt a két városrész. Akkor viszont átadták a Kossuth-hidat, amely egy ideiglenes átkelő volt.

A Szabadság híd helyreállítása 1946 tavaszán kezdődött el, a terveket Sávoly Pál készítette. A középső hídrészt az 1894-es tervek alapján gyártották le, majd úszódaruk segítségével csatlakoztatták a meglevő szerkezetekhez. A hídrészeket a parton szerelték össze 50 tonnás elemekké, melyeket egyben emeltek be a helyükre.

A hidat 1946. augusztus 20-án nyitották meg, először a felrobbantott hidak közül, de akkor a színe kék lett, és a neve is változott, a Szabadság híd nevet kapta. 1980-ban lett ismét zöld, amikor kicserélték a híd szerkezetét, és vasbeton pályaelemeket alkalmaztak.

Újjáépítés 2.

Alapvetően a gyalogos járdák megrongálódása miatt volt szükség a második nagyobb renoválásra, amelyet 2007 augusztusában kezdtek meg. Összesen 15 hónapig volt lezárva a híd. A munkálatok során megerősítették az acélszerkezetet és a vasbeton pályákat, kijavították a pilléreket és a hídfőket, új útpálya, járdák és villamos pálya épült, sőt, elkészült a híd díszkivilágítása is.

A Szabadság híd a felújítás után:

Mindez 5,6 milliárd forintba került. 2008 decemberében indult el a villamosforgalom, 2009. május 31-től pedig az autóforgalom.

Villamosok, buszok

Az első villamosjárat 1898. május 31-én haladt át a Szabadság hídon, útja a Széna térhez vezetett – a pálya a híd szélén helyezkedett el. 1899-ben már egy másik járat is átszelte a hidat, az a Kelenföldi pályaudvarhoz igyekezett.

Villamosok a Szabadság-hídon:

Eleinte alsó, 1923-tól azonban felsővezetékes vonalakról beszélhetünk. 1928. szeptember 24-től már buszok is közlekedtek a hídon, méghozzá az 1-es számú járat az Andrássy úttól a Gellért térig. Buszok 1996-ig jártak rajta. A villamosvágányok 1938-tól állnak középen.

Már 1980-ban vizsgálatot tartottak és korróziós károkról írtak a Hídépítő Vállalat munkatársai. Úgy gondolták, a Buda déli részére tervezett metróvonal majd tehermentesíti a hidat, így meg lehet szüntetni a villamos-közlekedést. Ezt a majdan előálló helyzetet akkor közeli jövőként emlegették. A 4-es metró még mindig nincs készen. 1996-ban szintén a hiányosságokról írtak a szakértők, ennek hatására szűnt meg a buszközlekedés.

AJÁNLOTT LINKEK:

A Szabadság híd története
1896. október 4.
Budapesti Duna-hidak
A Ferenc József híd