Tudomány

Meghal Sigmund Freud (1939)

London, szeptember 23. – 83 éves korában meghal a pszichoanalitikus iskola megalapítója, az osztrák származású neurológus, pszichiáter, Sigmund Freud.

„A magyaroknak sok okos grófjuk van, de pont a legbutábbat kellett elnökké választaniuk” – mondta Freud Károlyi Mihályról. Magvas megjegyzés, de a 20. század egyik legmegosztóbb pszichiáterének mondata nem a legfontosabbak közül való – viszont minket érintő gondolat.

Az már jelentőségteljesebb, amit egy levélben magáról mondott: „Egyáltalán nem vagyok a tudomány embere, nem vagyok sem megfigyelő, sem kísérletező, és nem is vagyok gondolkodó. Alkatom szerint nem vagyok más, mint egy konkvisztádor, vagy, ha a le akarja fordítani a szót, kalandor, az ilyen embernek minden kíváncsiságával, merészségével, makacs kitartásával.”

Annyiban vesszük a bátorságot, hogy vitatkozzunk vele, amennyiben megállapítjuk: mégiscsak megreformálta az emberi személyiségről, annak fejlődéséről és lélektanáról vallott addigi nézeteket. Hogy a kalandorokat mennyiben kell komolyan vennünk, nem tudjuk, de nézeteit azóta is sokan követik és elfogadják.

Sigmund Freud biográfia:

Sigmund Freud 1856. május 6-án született a mai Pribor településen, amely akkor Freiberg névre hallgatott. Az Osztrák-Magyar Monarchia ezen területe ma Csehország része. Apja (Jakob) zsidó textilkereskedő, akinek Sigmundon kívül még nyolc gyermeke volt két feleségétől. Freud anyja (Amalia) húsz évvel idősebb volt a szigorú apánál.

Rövid németországi kitérő után a család Bécsben telepedett le, ahol a szerteágazó érdeklődési területtel bíró Freud az orvosi egyetemre nyert felvételt. Ott Ernst Brücke tanítványaként az élő szervezeten belül lezajló fizikai és kémiai folyamatok, a fiziológia iránt érdeklődött igazán. Később alsóbbrendű állatok idegsejtjeit tanulmányozta, még az egyetem után is. Egy bécsi közkórházban kezdett el dolgozni, majdnem minden osztályt végigjárt, de az idegosztályon töltötte a legtöbb időt. 1885-ben egyetemi magántanár lett, és párizsi ösztöndíjat kapott. A francia fővárosban találkozott a kor neves pszichiáterével, Charcot-val, aki hipnózis útján gyógyított hisztériás betegeket. A hipnózis tanulmányozása volt a pszichoanalízis elméletének alapja.

1886-ban hazaköltözött Bécsbe, és magánpraxist folytatott, majd feleségül vette a jómódú Martha Bernayst. Folyamatosan kutatott, tudományos munkát folytatott. Joseph Breuerrel közösen adták ki 1895-ben a Tanulmányok a hisztériáról című kötetet, amely után egy termékeny időszak következett: előadások, könyvek jellemezték a mindennapokat számára. 1900-ban az álomról, egy évre rá a vallások eredetéről írt.

Freud eredeti hangja a BBC-n:

Sokan nem szerették a kollégái közül, de többen kitartottak mellette, mint például Jung, Ferenczi Sándor, Adler vagy Erikson. Jung nem értett mindenben egyet vele, ezért ő saját analitikus irányzatot alapított.

1938-ig Bécsben élt, de a háború közeledtével menekülnie kellett zsidó származása miatt. Londonba emigráltak, ráadásul ekkor már betegeskedett. Húsz évig szenvedett állkapocsrákban, ami megkeserítette élete második részét.

1939. szeptember 23-án halt meg Londonban, de neve Béccsel fonódott össze. Múzeum, mellszobor őrzi emlékét, és az euró bevezetéséig az 50 schillinges bankjegyen is ő volt látható.

Freud elméletei

Ha nagyon szőrmentén akarjuk a pszichoanalitikus iskola lényegi alapját meghatározni, azt mondhatjuk, a személyiség fejlődésére nagy hatással vannak azok az emlékek, motivációk, amelyek a tudat alatt gyűlnek, elfojtódnak. Mindezek az élet egy későbbi szakaszában befolyásolhatják a személyiség viselkedését. Freud talán az első olyan gondolkodó volt, aki a látszólag össze nem függő tüneteket egységként, komplexitásában értelmezte, és megpróbálta az adott személy tágabb, szociális és kulturális környezetének vizsgálatával összevetni.

Freud szerint az elfojtott, tudattalan gondolatok segítenek az agresszió és a szexuális neurózis meggyógyításában, amennyiben azokat a felszínre hozzák. Ezt nevezik pszichoanalízisnek.
Tévedés azonban, hogy ez csak hipnózis útján érhető el, Freud egy idő után abba is hagyta azt a módszert, hisz nem mindenki hipnotizálható. Szerinte szabad asszociációk és az álomfejtés útján is előkerülhetnek az emlékek. Szintén felhasználta munkája során az elszólásokat, elvétéseket, azoknak jelentőséget tulajdonított – innen ered a „freudi elszólás” kifejezésünk is.

Freud professzor órája – A tudatalatti. “Esetleg egy önként jelentkező?” – Phil Gilby rajza:

Mit jelent mindez a gyakorlatban? Freud – és követői – a pácienst arra kérik, mondjon el mindent, ami az eszébe jut. Freud a verbális asszociációk tanulmányozása révén visszatérő témákat fedezett fel, melyek tudattalan vágyak és félelmek leképeződései voltak.

Freud szerint az ösztönök határozzák meg a személyiség viselkedését, és nagymértékben azok az élmények, amelyek életünk első 5 évében érnek minket.

A pszichoanalitikus iskola megalkotója az emberi lelket jéghegyhez hasonlította. A jéghegy vízfelszín felett megmutatkozó kis része tudatos és a tudat előtti, minden olyan információ, amire pillanatnyilag nem gondolunk, de amely szükség esetén tudatossá tehető. A jéghegy vízfelszín alatti, sokkal nagyobb tömege a tudattalan: késztetések, vágyak, hozzá nem férhető emlékek terepe, amelyek befolyásolják gondolatainkat és cselekedeteinket.

Freud szerint a személyiség három nagy rendszerből áll. Az ID (ösztön én), az EGO (én) és a SZUPEREGO (felettes én) részekből.
Az ID a legalapvetőbb, amelyből a másik kettő kifejlődik, ezzel a csecsemő is rendelkezik: tartalma az éhség, a szomjúság, az élet védelme és a szexuális örömszerzés. A szenvedélyek forrása.
Az EGO a személyiség végrehajtó része, a valóságelvnek engedelmeskedik. Az ösztön én és a felettes én feszültségében található, próbál harmonikus egyensúlyt teremteni.
A SZUPEREGO dönti el, hogy a cselekedet jó vagy rossz. A társadalom értékeinek és erkölcsi normáinak belső képviselője. Mindez a szülői jutalmazások és büntetések révén alakul ki. Az ID, valamint az EGO és a SZUPEREGO nagyobb része a tudattalanba merül, utóbbi kettő kisebb része pedig tudatos vagy tudat előtti személyiségjegy.

Uncle Sam Freud rendelőjében:

A személyiség fejlődésének szakaszai Freud szerint: ahogyan említettük, úgy vélte, életünk első 5 éve meghatározza a későbbi esztendők alakulását (pszichoszexuális szakaszokra osztotta ezt a periódust az örömszerzésre fókuszálva).
1. Orális szakasz: az első életév, amikor a csecsemők öröme a szopásból származik.
2. Anális szakasz: a második életév, amikor a gyermek a széklet visszatartásában, elengedésében talál örömet.
3. Fallikus szakasz: ez 3-6 éves korig tart. A gyermekek örömei a nemi szervük simogatásából származnak. Itt kell elviselni az ödipális konfliktust (Oidipusz-konfliktus). A fiúk szexuális impulzusai 5-6 éves korukra az anyára irányulnak. A fiúban felébred az attól való félelem is, hogy nemi impulzusait apja azzal bosszulja meg, hogy kasztrálja. Ezt a félelmet Freud kasztrációs szorongásnak nevezte el. A konfliktus feloldásával 7-12 éves korig csendes időszak következik. A lányoknál a péniszirigység (Elektra-komplexus) megfogalmazásával Freud azóta is megosztó kijelentést tett.
4. Genitális szakasz: a serdülés, a pubertás kor.

Ha a személyiség valamelyik szakaszban kevés (például korán elválasztják a szoptató anyától stb.) vagy több inger éri, fixálódhat, amely a későbbiekben hatással van karakterére.
Orális fixáció következményei: dohányzás, az evés átlagosnál nagyobb élvezete, bőbeszédűség, jó kommunikáció. Az agresszióban fixált felnőtt káromkodhat és köpködhet.
Anális fixáció következményei: alaposság, aprólékosság, megbízhatóság, zsugoriság, irigység.

A vágy Freud szerint olyan megfoghatatlan erő, amely a tudattalanból fakad. Gondolatai úttörőek voltak, és annyira újszerűek, hogy minden határtudományra, az irodalomtól a politikatudományig, hatással volt.

Leginkább azért bírálták, mert az ösztön én középpontba állításával azt mondja, az ember saját kontrollján túl fejlődik, így az emberiség értékei és vívmányai hovatovább semmisnek mondhatóak.

AJÁNLOTT LINKEK:

Pszichoanalitikus iskola
Freud pályafutása
Sigmund Freud élete
A személyiség fejlődése Freud szerint

Címkék: sigmund freud

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.