Tudomány

Kivégzik a salemi boszorkányokat (1692)

Salem, július 19. – ezen a napon hajtják végre a salemi boszorkányper egyik legsúlyosabb ítéletélt, melynek során öt nőt akasztanak fel ártatlanul.

Az 1692-es salemi boszorkányperek a 17. század végi gyarmati Amerikában folytak le, a Massachusetts állambeli Salem városában, a kor puritanizmusa, hiedelmei és félelmei által keltett tömeghisztéria kicsúcsosodásaként. A perek 19 ember felakasztásával, egy agyonzúzásával, és sokak bebörtönzésével zárultak. A salemi boszorkányperek mára a vallási intolerancia szimbolumává váltak.

A történelem fintora, hogy a jelek szerint a per eredményeként kivégzetteknek egyike sem volt boszorkány. A fennmaradt bírósági iratok arról tanúskodnak, hogy mindannyian templomba járó, őszintén és mélyen hívő emerek voltak. Azok, akik a tárgyalás során beismerték boszorkányságukat, kegyelmet kaptak. Akik mindvégig tagadták, azokat kivégezték. Közöttük volt egy korábbi egyházi személy, George Burroughs id, aki – feltehetően ártatlansága jeleként – mindvégig az Úr imáját mondta, míg a vesztőhelyre vitték.

Bár a várost övező területeken valószínűleg már korábban is létezett a boszorkányság gyakorlata, a csendes kikötőváros békéjét egy fiatal lányokból álló csoport állításai dúlták fel. Miután bizonyítást nyert, hogy a salemi lelkipásztor kilencéves lánya igézet alá került, a kislányok Titubát, a pásztor Karib-szigetekről hozott rabszolgáját vádolták meg. Az első vádat egyre több követte, míg végül már mintegy 200 személy került a gyanúsítottak listájára. A kilenc hónapig húzodó tárgyalássorozatot egyre növekvő tömeghisztéria kisérte, ezért William Phipps kormányzó végül feloszlatta a bíróságot.

Sarah Good

Sarah Goodot, a salemi boszorkányok egyikét, elsőként vádolták meg a lányok boszorkánysággal. A szegény Sarah koldulással tartotta el családját, mivel férje teljesen élhetetlen volt. Tekintettel helyzetére, senki sem vette védelmébe. Tituba azt is állította, Sarah seprűnyélen repült a gyülekezet helyszínére, és sárga madár alakjában kísérő szellemet tartott. A bíróság bűnösnek találta, és 1692. július 19-én Rebecca Nurse-szel együtt felakasztották.

Az ítéleteket követő négy kivégzés 20 ember halálát hozta: 19-en akasztófán végezték, köztük egy köztiszteletben álló lelkipásztor, egy közrendőr, aki nem volt hajlandó részt venni további megvádoltak letartóztatásában, és néhány vagyonosabb polgár. Közülük hatan férfiak voltak, a többség azonban szegénységben élő, idős asszony volt. Maga Tituba, miután bevallotta boszorkányságát, megmenekült az ítélet elől.

A következő években sokan azok közül, akik részt vettek a tárgyalásokon, nyilvánosan bocsánatot kértek. 1697-ben a városban egynapos böjtöt és imát tartottak azért, hogy Isten megbocsássa az elkövetett hibákat. 1957-ben Massachusetts állam hivatalos nyilatokzatotban mentette fel amindazokat, akiket a salemi boszorkányperekben elítéltek, azt sugallva, hogy talán maga a tárgyalás is eleve illegális volt.

Boszorkányperek hazánkban

Magyarországon több mint kétezer boszorkányper zajlott le 1520 és 1777 között. Szegeden 1728-ban húsz “boszorkányt” végeztek ki, mert a városon klikkharcok, áradás, szárazság és a bevándorlók áradata vonult végig. Ugyanitt elégettek egy 82 éves embert, a volt városi bírót hat más boszorkánymesterrel és hét boszorkánnyal legyütt. Később azáltal, hogy az egyházi biróságok a világiakhoz kerültek át a boszorkányperek, erősen lecsökkent a máglyahalálra ítéltek száma. Enyhébb esetekben, ha károsodás nem történt, kegyelemből előbb lefejezték a boszorkányokat, és csak azután égették el holttestüket. 1728-ban III. Károly király, majd 1756-ban Mária Terézia lépett fel erélyesebben a boszorkányperek ellen. Olyan rendeleteket adtak ki, melyek értelmében e pereket a legnagyobb óvetosságal kellett lebonyolítani, s a meghozott ítéleteket – kihirdetésük és végrehajtásuk előtt – legfelsőbb helyre kellett felterjeszteni. 1758-ban újabb rendelet adatott ki, amely szerink már a bűnvádi eljárás megindítása előtt fel kellett terjeszteni az iratokat legfelsőbb helyre. 1768-tól kezdődőleg pedig csak a legkétségbevonhatatlanabb bizonyítékok és bűntettek alapján volt szabad megindítani az eljárást. E rendelet következtében azután teljesen megszüntek nálunk a boszorkányperek.

A Salemi boszorkányperek történetét Arthur Miller amerikai drámaíró is feldolgozta A salemi boszorkányok című drámájában. A történetéből színes, kanadai-amerikai minisorozat készült 2002-ben. A „Salem Witch Trials”-ban olyan híres színészek is játszanak, mint például Kirstie Alley vagy Henry Czerny.

AJÁNLOTT LINKEK:

A salemi boszorkányok titka
Salem Witchcraft Trials
Salem Witch Trials (YouTube)
Boszorkányüldözés (Wikipedia)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik