Tudomány

Jövő héten protonok ütköznek az LHC-ben

Administrator
Administrator

2010. 03. 24. 08:28

Jövő kedden kísérlik meg első ízben a protonnyalábok ütköztetését minden eddiginél magasabb energiaszinten a Nagy hadronütköztetőben (LHC).

Korábban a témában:

A világ eddigi legkomplexebb berendezése, amely Genf közelében, a francia-svájci határon lévő 27 kilométeres alagútban működik, a 13,7 milliárd évvel ezelőtt, az ősrobbanás után röviddel uralkodó állapotokat hivatott újraalkotni. A berendezés a fényhez közeli sebességre hivatott felgyorsítani, majd ütköztetni egymással a protonnyalábokat. Ennek során új, általában igen rövid élettartamú elemi részecskék jönnek létre, amelyek tanulmányozásával az anyag tulajdonságait és a világegyetem keletkezésének titkait remélik megfejteni a fizikusok.

Az első protonnyalábokat 2008. szeptember 10-én vezették körbe a húszéves munkával, 3,9 milliárd eurós (1055,5 milliárd forintos) költséggel megépült létesítményben. Kilenc nappal később rövidzárlat keletkezett, és elszivárgott 1 tonnányi a hűtőrendszerben lévő héliumból, amellyel biztosítják az LHC működéséhez szükséges 1,9 kelvines (mínusz 271 Celsius fokos) hőmérsékletet. A nagy hadronütköztetőt le kellett állítani.

Tizennégy hónapos szünet után tavaly november 20-án indították újra a berendezést, és a közel négyhetes üzemidő alatt egymilliónál több ütköztetést végeztek el. A protonnyalábokat rekordnak számító, 2,36 teraelektrovoltos (1 TeV ezermilliárd elektronvoltot jelent) energiaszinten ütköztették; ez lehetővé tette a kutatóknak az adatgyűjtést, majd a berendezést tervszerű karbantartásra állították le. A leállást arra használták fel, hogy felkészítsék a nagy hadronütköztetőt a magasabb energiaszinten való működésre. Múlt pénteken rekordnak számító 3,5 teraelektronvoltos energiaszinten vezették körbe a két protonnyalábot.

“Az iker-protonnyalábok most is 3,5 TeV-es energiaszinten cirkulálnak, ez a valaha elért legnagyobb energiaszint, amely a háromszorosa a novemberi rekordnak”- hangsúlyozza a CERN.

A közlemény szerint az első ütközéseket 7 TeV energiával (mindkét irányból 3,5 TeV-vel) március 30-ra tervezik. A 7 TeV-es ütközések mindegyike egy-egy mini-ősrobbanást hoz létre, eközben olyan adatokat regisztrálnak, amelyek elemzésével tudósok ezrei foglalkoznak majd a következő években.

Rolf Heuer, a CERN főigazgatója szerint órákat, vagy akár napokat is igénybe vesz, míg sikerül az első ütközéseket elérni.

Steve Myers, a CERN technológiai igazgatója szerint a protonnyalábok körbevezetése már önmagában is kihívásnak számít, az ütköztetés pedig olyan, mintha az Atlanti-óceán két partjáról tűket lövöldöznének ki azzal a céllal, hogy azok félúton ütközzenek.

A tervek szerint a magas energiájú ütközéseket 18-24 hónapon át folytatják, egy rövid technikai leállást beiktatva 2010 végén.

A kísérletek révén észlelhetik a sötét anyagot, amely a feltételezések szerint a világegyetem 25 százalékát teszi ki, ám létezését eddig nem sikerült bizonyítani.

A csillagászok és fizikusok véleménye szerint az univerzum csupán 5 százalékát ismeri jelenleg a tudomány. A láthatatlan 95 százalékos maradék sötét anyagból és sötét energiából áll, ezek részaránya 25 és 70 százalékot tesz ki.

“Amennyiben sikerül észlelnünk a sötét anyagot és megértenünk a természetét, immár a világegyetem 30 százalékát megismerjük, vagyis óriási előrelépést teszünk” – fogalmazott egy korábbi nyilatkozatában Rolf Heuer.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

WASHINGTON, DC - DECEMBER 7 : President Donald J. Trump stops to speak with reporters and members of the media as he walks to board Marine One and depart from the South Lawn of the White House on Friday, Dec. 07, 2018 in Washington, DC. (Photo by Jabin Botsford/The Washington Post via Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.