A chilei földrengés csak az első volt a sorban, legalábbis orosz tudósok szerint, miután a Csendes-óceáni térség egy szeizmikusan aktív időszakába lépett.
Vlagyimir Bormotov, a Habarovszk-i Távol-keleti Tektonikai és Geofizikai Intézet vezetője elmondta, hogy a jövőben mind Oroszország távol-keleti részein, mint Kamcsatka és Csukcsföld, mind Alaszkában, illetve Dél-Amerika Csendes-óceáni partvidékén további, erős földrengésekre lehet számítani.
A 2004 decemberében az Indiai-óceáni térséget megrázó 9,3-mas erősségű földrengés, amelyet követő árhullám 14 országban 200 000 áldozatot követelt, mélyreható változásokat indított el a Csendes-óceáni övnek nevezett térségben.
Borbotov szerint a nemrég Chilét ért erős, 8,8-as földrengés is ezt a teóriát bizonyítja. A 497 ember halálával járó földmozgás 2 millió embert tett otthontalanná, köszönhetően, hogy a fő rengés után utórengések, illetve az árhullámok másfél millió lakóhelyet pusztítottak el. Az utórengések közül a legerősebb csütörtökön érte a dél-amerikai országot, amikor is egy 7,2-es erősségű földmozgás rázta meg ismét.
