Egy friss tanulmány alapján csillagközi felhők állhattak a földi jégkorszakok hátterében – írja a Gizmodo. A csapat úgy véli, hogy a hideg, idegen anyagok blokkolhatták a Nap melegét, ami lehűléseket idézett elő.
A kutatók szerint mintegy 2 millió éve egy csillagközi felhő miatt a Föld és más bolygók rövid időre csillagunk helioszféráján kívülre kerültek. Merav Opher, a Bostoni Egyetem asztrofizikusa és a csapat tagja szerint tanulmányuk az első, amely kvantitatív módon kimutatja, hogy a múltban olyan csillagközi találkozás történhetett, amely hatással lehetett a Föld éghajlatára.
Opher csapata a HI4PI felmérés adatait elemezte, eredményeik alapján a Naprendszerünk 2-3 millió évvel ezelőtt haladhatott át egy, a Lynx csillagképben található felhőcsoporton. A hidegebb klímával jellemezhető pleisztocén körülbelül 2,6 millió évvel ezelőtt kezdődött.
A becslések alapján a Nap ezen burka ma nagyjából 100 csillagászati egységig ér el.
A helioszféra fontos szerepet tölt be az égitestek védelmében. Nélküle a Föld ki lenne téve a csillagközi vasnak és plutóniumnak, és érdekes módon ezen elemek két izotópjának mennyisége 2-3 millió éve éppen növekedni kezdett bolygónkon.
A helioszféra beszűkülése néhány száz évtől akár 1 millió évig is tarthatott. Miután a rendszer eltávolodott a felhőktől, a burok visszatért.
Érdemes hozzátenni, hogy az elmélet bizonyításához még rengeteg kutatásra lesz szükség. Az általánosan elfogadott nézett szerint a földi jégkorszakokhoz egyszerre több tényező is hozzájárult.
