A NASA Curiosity marsjárója bizonyítékokat talált arra vonatkozóan, hogy mintegy 3,6 milliárd éve szezonális száraz és csapadékos időszakok követték egymást a vörös bolygón – írja a Vice. Egyre több adat igazolja, hogy a távoli múltban a Mars egy sokkal barátságosabb hely volt, ahol akár az élet is jelen lehetett.
Az égitestnek egy időben erős mágneses tere és sűrű atmoszférája volt, felszínén pedig nagy mennyiségű víz volt, a mágneses mező hirtelen összeomlása viszont drasztikusan átalakította a bolygó képét. Az egykor kedvezőbb körülmények nyomai ma is detektálhatóak.
2021-ben a Curiosity egy furcsa, sokszögletű gerincekből álló terület mellett haladt el, amelyhez hasonlót korábban még soha nem láttak a Marson. Egy friss tanulmányban a szerzők arra jutottak, hogy a mintázatok repedések, amelyek az áradások és a kiszáradások rendszeres epizódjai során keletkeztek.
A rover 2012 óta vizsgálja a Gale-kráter nevű régiót, missziója során már számos bizonyítékot talált arra, hogy az égitest egykor alkalmas lehetett az organizmusok számára. A szakértők az adatok alapján úgy gondolják, hogy a bolygó klímája egy időben egészen olyan lehetett, mint a földi, az újonnan bemutatott, megkövesedett iszapképződmények is erről árulkodnak.
„Ez egy egészen különleges formáció. Valójában ez az első alkalom, hogy ilyet láttunk a Marson, és ez sok részletet elárul arról, miként működött az éghajlat abban az időben” – állítja William Rapin, a CNRS francia kutatószervezet munkatársa és a csapat tagja. Mint hozzátette, egykori folyók és tavak medreit már korábban is észlelték, ezek a repedések ugyanakkor a klíma szezonalitásáról árulkodnak.
Érdemes hozzátenni, hogy a képződményre egyéb magyarázat is van, a vulkanizmus hatására megolvadó jég például létrehozhat hasonló formációt. A kutatók azonban valószínűbbnek tartják, hogy a repedések a nedves-száraz ciklusok eredményei.
