Egy jelentős nézeteltérésekre hivatkozó, nemrég elbocsátott dolgozó búcsúlevelében sorolt aggasztó részleteket a Facebook működéséről, mely borús körképet ad arról, hogy a közösségi óriás túl lassan tesz meg kétes hatékonyságú intézkedéseket a platformon tevékenykedő kamuprofilokkal szemben, melyek az amerikai elnökválasztásba és politikai ügyekbe is próbálnak beavatkozni – rosszabb esetben pedig nem is kezeli kiemelt ügyként a problémát. A kihívásra szervezetileg sincs felkészülve a közösségi óriás, derül ki a dokumentumhoz hozzáférő BuzzFeedNews cikkéből, amit a portál a személyes információkra tekintettel nem publikált teljes egészében.
Sophie Zhang adattudós csak a cég belső rendszerében tette közzé memóját utolsó napján, melyben arról is ír a többi dolgozónak, hogy komoly dilemmát okozott számára, hogy a vállalat vagy a világ felé legyen lojális.
A cég által szem előtt tartott fókuszt is kritizálja: az elsődleges a spamek szűrése, míg a koordinált, elsősorban választásokat célzó kampányok nem kiemelt fontosságúak, amennyiben erőforrásokról van szó. Ennek eredménye volt az is, hogy a munkakörén túlmutató felelősséget kellett vállalnia.
Zhang 6600 szavas memója konkrét példákat hoz arra, miként használt fel kamuprofilokat például Azerbajdzsán és Honduras kormánya a közvélemény befolyásolására és az ellenzék lejáratására. De még számos olyan országot említ (köztük Indiát, Ukrajnát, Spanyolországot, Brazíliát, Bolíviát, Ecuadort) ahonnan bizonyíthatóan koordinált tevékenységeket végeztek a politikai jelöltek népszerűségének növeléséhez. A lassúságra példaként hozza, hogy 9 hónap kellett ahhoz, hogy a Facebook érdemi lépéseket tegyen Juan Orlando Hernandez, Honduras 2014 óta regnáló elnökét népszerűsítő, összehangolt kampányt végző kamuprofilok ellen – melyek közül több még most is aktív.
A Facebooknál három évet töltő szakember levelében így fogalmaz: „tudom, hogy vér tapadt az én kezeimhez is”. Erre utalva arra, hogy érezte vállán a pozíciójából adódó felelősség súlyát, hiszen sokszor olyan kérdésekben kellett döntenie, amelyek aztán komoly következményekkel járhattak társadalmi szinten. Mindezt úgy, hogy nem volt mögötte különösebb támogatás, és a munkakörén túlmutató feladatokat is el kellett végeznie. Ennek eredményeként belátja, hogy volt mikor ő is hibázott: például, amikor 2019-ben a bolíviai választások idején Evo Morales ellenzéki elnökjelölttel kapcsolatban gyanús tevékenységeket észlelt közösségi oldalon, de nem tett semmit. A szakember szerint ezzel hozzájárult ahhoz, hogy végül áldozatokat követelő tüntetések során mondott le posztjáról a férfi.
Míg a cég alkalmazottjaként dolgozott, bizonyos ügyekben csak akkor történt előrelépés, amikor többször is erőteljesebben hozta fel adott problémát.
A nyugaton kívüli világ lényegében a vadnyugat volt, ahol én voltam a részidős diktátor”
– fogalmazott.
A memó összességen körvonalazza, hogy ugyan a Facebook az erős fellépést és kompetenciát kommunikálja a külvilág felé, valójában rendszertelen kapkodás és átgondolatlanság jellemzi a belső folyamatokat. Problémaként emelte még ki, hogy a vállalatra nagy nyomást helyez a nyugati média, ezért a biztonsági hibákra fókuszálnak, ráadásul a rövidtávú tervek leginkább PR-célzatúak.
A közösségi cég szóvivője, Liz Bourgeois közleményben reagált a levélre, melyben azt írja, hogy a Facebooknak specializált csapatai és kiváló szakemberei vannak arra, hogy felderítsék és megállítsák a rendszert saját maguk előnyére fordító rosszakarókat, melynek eredményeként már több mint száz hálózatot sikerült lekapcsolni. „Minden egyes ügyet körültekintően vizsgálunk meg, köztük azokat is, melyeket Ms. Zhang említ, mielőtt lépéseket teszünk és nyilvánosan is állást foglalunk cégként” – szól a Facebooktól megszokott, sablonos válasz.
(Kiemelt kép: GettyImages)
