Tech játékteszt

Ha szeretted a Duke Nukem 3D-t, ez a játék neked készült!

Az Ion Fury minden, amiért a kilencvenes évek videójáték-felhozatalát szeretni lehet: Duke Nukemre hajazó grafika, régi vágású beszólások, minimális történet. Konzolokon is tiszteletét tette a Voidpoint fejlesztőcsapat cyberpunk stílusú FPS-e, amivel még az Iron Maiden is pereskedni akart. Ugyanakkor kérdéses, 2020-ban milyen létjogosultsága van ennek tízezer forintos áron?
Korábban a témában:

Augusztusban lesz egy éve, hogy megjelent PC-re az Ion Fury című, a régi időket idéző FPS, ami gyakorlatilag a teljes játékipar tetszését elnyerte. Popkulturális utalásokkal tarkított hagyományos lövölde, ahol percenként belefutunk a Duke Nukem 3D magasztalásába, ez pedig nagyon jól áll a játéknak. Az eredeti verzió fejlesztése ugyan nem ment simán, ellenben most úgy fest, a konzolokra történő átírással nem voltak gondok. Mert bizony Xbox One-ra, Nintendo Switchre és PS4-re is kiadták az Ion Furyt, ami eredetileg Ion Maiden akart lenni. Mi a Sony konzolján teszteltük.

Tisztelgés és rengeteg balhé

Az egész játékot a már-már legendásnak számító Build 2.5D-s egyik motorja hajtja, így nagyon nem véletlen, hogy látvány a Duke Nukem 3D-t és az eredeti Shadow Warriort idézi. A jó alapok és a nosztalgiafaktor előrevetítették, hogy van potenciál a programban, csak a végeredmény akart nehezen összejönni. Mindjárt ott volt a névválasztás: a cég Ion Maiden néven képzelte el a játékot, ekkor szólt közbe az Iron Maiden marketingcsapata, hogy amennyiben nem változtatnak a címen, illetve a koponyás logón, úgy kétmillió dollárt kell kicsengetniük az együttesnek „megtévesztés” miatt.

Ezt arra alapozták, hogy a játékot az Iron Maidenhez kapcsolhatják a vásárlók, holott a programhoz semmi közük, emellett a főhős tulajdonságaiban is a banda tagjaira ismerhetnek a potenciális vásárlók. A fejlesztők a jobb a békesség elvét szem előtt tartva végül úgy döntöttek, hogy az Ion Maident megváltoztatják Ion Furyra, hogy ne lehessen semmihez hozzákötni a fejlesztőcsapat munkáját.

A program főhőse Shelly „Bombshell” Harrison, egy bombaszakértő, akinek meg kell akadályoznia a transzhumanista felfogás őrült hirdetőjét, dr. Jadus Heskel professzort, aki uralma alá vonná a fiktív Neo D.C. nevű várost. Ennyi a sztori, mert itt nem a fordulatos történet a lényeg:

Videók a témában:

az Ion Fury nem akar mást, minthogy istentelenül jól érezd magad, hogy eszedbe jussanak a 90-es évek legszebb PC-s pillanatai. 

És ez a nosztalgiázás jól is áll neki. Kapunk egy raklapnyi fegyvert, amikkel vígan mészárolhatjuk a kibernetikusan továbbfejlesztett pixelkatonák seregeit, mellette végighallgathatjuk Bombshell záporozó egysorosait. A női Duke szarkasztikus, jól céloz és persze folyamatosan újratölti a tárat.

Fotó: a szerző felvétele.

A játékmenet nem bonyolult, de nem is lineáris. A történet során vissza-vissza fogunk ugrálni egyes pályarészeken, lőszert kereshetünk, életcsomagot vehetünk fel. Kihívással főleg akkor találkozunk, ha feltekerjük a nehézséget, és úgy próbálunk rendet tenni Neo D. C.-ben. Így már idegesítők az ellenfelek, akik a pálya minden szegletében előbukkannak, amit csak tetéz, ha a 100-as életerőnk 20-ra csökken.

Popkulturális paradicsom

Az egyszerűségében is kifejezetten szórakoztató játékmeneten és a nosztalgia kellemes érzetén túl

egyértelműen az easter eggek viszik el a hátukon az Ion Furyt.

Az angol kifejezés (magyarul: húsvéti tojás) olyan popkulturális kikacsintást/utalást jelent, ami filmes, videójátékos, zenei vagy képregényes ismereteinkre hagyatkozik, a fejlesztők pedig szándékosan rejtik el az adott tartalomban. Ilyen lehet egy fénykép, egy tárgy, egy idézet, egy felirat, amelyekben bővelkedik ezen FPS is. Mindjárt itt egy fényképes bizonyíték: rögtön a játék első perceiben egy játékterembe kerülünk, ahol ott díszeleg a tech-noir felirat. Ez is egy fogalom: alapvetően egy filmműfaj, ami ötvözi a film noir-t és a sci-fit, elég csak a Szárnyas fejvadászra gondolnunk, hogy behatároljuk a dolgot. Csakhogy van egy másik jelentése is: az első Terminátor-filmben Sarah Connor pontosan a Tech Noir nevű szórakozóhelyen rejtőzik el Arnold Schwarzenegger elől, ahol aztán jó nagy lövöldözést rendeznek.

Igen, ez egy easter egg. Fotó: Hemdale / Pacific Western / Euro / Collection Christophel Via AFP

És ezekből tényleg annyit rejt az Ion Fury, hogy képtelenség észben tartani az összeset, mire végzünk a játékkal. Mi sem gyűjtöttünk össze mindet, de íme néhány nagy kedvencünk:

  • Ha egy ATM-hez állva lenyomjuk a háromszög gombot a kontrolleren, egy hang azt mondja: „Shake It Baby!”, kidobva egy rakás aprót, így utalva a Duke Nukem 3D egyik klasszikus jelenetére, ahol a sztriptíztáncosnőt ezzel a mondattal lehet noszogatni.
  • Rengeteg plakát van a játéktéren, ilyen a „Damn good coffee… and hot!” felirat, ami egy Twin Peaks-utalás: ez Dale Cooper nyomozó egyik ikonikus mondata a sorozatban.
  • Minden óra 11:58 percet mutat, azaz megállt két perccel éjfél előtt: ez az Iron Maiden 2 Minutes To Midnight című dalára és persze a címválasztás procedúrájára utal.
  • A Breaking Bad sorozatot egy háztetőre dobott pizzával idézi meg.
  • A Carmageddon című klasszikus videójáték autója is felbukkan az egyik garázsban.
  • Egy poszteren a „You’re winner!” felirat díszeleg, ami reflektál a Big Rigs: Over the Road Racing videójáték mémmé vált angolságára.
  • Bombshell kimondja a „Nem jó, de nem is tragikus!” mondatot, ami a Csernobil című HBO-sorozat leghíresebb idézetévé vált.
  • A csatornában megpillanthatunk egy lebegő vörös lufit, ami Stephen King AZ című művére utal.

Ez mindössze a felszín kapargatása, a fentebbi easter eggek húsz-harmincszorosát pakolták bele a játékba a fejlesztők. Akiben van hajlandóság ezeket felfedezni, itt és itt talál róla egy hatalmas gyűjtést a YouTube-on. Ebben van a játék legnagyobb ereje, ugyanis őrült sok munka lehetett mindezt felpakolni a pályákra, hogy a fejlesztők a lövöldözésen túl is kellemes perceket szerezzenek a játékosoknak. Ez pedig nem ront a játékmenet alapvető pörgősségén sem: akkor lehet ezeken merengeni, mikor nincs a közelben ellenfél. És mivel a pályákat újra és újra bejárjuk, bőven lesz időnk elmerülni a popkult-rengetegben.

A McDonald’s is kapott: „Mc Monster – 10 ezer kalória az igazi amerikaiaknak!”. Fotó: a szerző felvétele.

De van erre kereslet 2020-ban?

Helyénvaló a kérdés, hogy egy ilyen grafikai motorral kiadott, retró alapokon nyugvó (gyakorlatilag érdemi sztori nélkül előálló) FPS-nek mi a létjogosultsága a szkriptelt, filmszerű élményt kínáló, tíz- és húszezer forintos Call of Duty-játékokkal tarkított videójáték-piacon. Mert az Ion Fury sem szerénykedik combosabb összeget ragasztani a borítóra, amit részben meg lehet érteni. Nem árultak zsákbamacskát a fejlesztők azzal, hogy mit kap majd tízezer forint körüli áron vásárló: a régi idők videójátékos élményét kapja vissza pontosan ugyanolyan köntösben, mintha 1996-ot írnánk.

Látványban, játékmenetben, hangeffektben az Ion Fury hibátlan, ám közel sem tökéletes, ugyanis a kezdeti fejkapkodás után vontatottá válik az utolsó órákra, mintha a fejlesztők figyelmét is elterelte volna a rengeteg utalás, amit belepakoltak a pályákba, így megfeledkeztek az alapkoncepcióról: hogy ez mégiscsak egy FPS. Manapság a Doom Eternal tudja azt az érzést nyújtani, amit a Voidpoint végterméke, igaz, szebben, látványosabban és félelmetesebben.

De amit az Ion Fury ígér, azt 90 százalékban be is tartja, elérve, hogy tényleg minimális hiányérzettel keljünk fel mellőle.

Ezt a játékot főként azok fogják felhőtlenül élvezni, akik a kilencvenes éveket Duke Nukem kalandjaival vagy az első Doom-játékok felfedezésével töltötték. A program inkább egy kellemes múltidézésnek tekinthető, mintsem olyan produktumnak, ami játékosok tömegét szippantja be.

Pörgősnek pörgős, de 2020-ban nem állja meg a helyét az FPS-piacon, ahol szebb, okosabb, ütősebb termékeket kínálnak, ez pedig hazárdjáték volt a fejlesztők részéről. Viszont aki nem fél visszamenni az időben, hogy felidézze a gimis LAN-partikat, az olyan jól fog szórakozni a nagyjából nyolcórás kampány alatt, hogy egyetlen forintot sem sajnál majd a Voidpoint csapatától.

És valahol ebben mérjük egy videójáték valódi sikerét is.

Az Ion Fury konzolos verziója 2020. május 14-én jelent meg Nintendo Switch-re, PlayStation 4-re és Xbox One-ra. Tesztünk a PlayStation 4-verzió alapján készült.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.