A GPS a Global Positioning System angol elnevezés rövidítése, globális helymeghatározó rendszert jelent. Eredetileg Navstar GPS néven az USA védelmi minisztériuma számára készült, katonai célokra. Az 1980-as években az Egyesült Államok kormánya engedélyezte a rendszer polgári célokra történő felhasználását, mivel kezdetben külön frekvencia állt rendelkezésre a katonaság és a civilek számára.
A katonai rendszer pontosabb helymeghatározást tett lehetővé, továbbá bevetés esetén a civil frekvencia szüneteltethető volt. A jeladó műholdak ezen tulajdonságát a Clinton-éra alatt 2000. május 1-én kapcsolták ki az üzemeltető szervek, a civil használat megkönnyítése és az utasszállító repülőgépek helymeghatározásának segítése céljából.
A mikroelektronika fejlődésével a GPS polgári felhasználása is virágzásnak indult, mivel a GPS-vevők egyre kisebb méretben is elérhetővé váltak. A világ első GPS-navigációs eszközének 30. évfordulójának alkalmából a magyar NNG globális autóipari szoftverbeszállító összeszedte a technológiai fejlődésének fontos lépcsőit.
30 éves az első GPS navigáció
A legelső GPS navigációs eszköz, a Magellan NAV 1000 csak előre megadott időpontok között volt képes a pozíció meghatározására az időszakos lefedettség miatt. A pontos pozíciót koordinátákban adta meg. Ára akkor 2000 dollár volt, és 1,5 kilogrammot nyomott.
20 éves az első navigációs GPS vevővel szerelt mobiltelefon
Az 1999-ben fejlesztett Benefon Esc! volt az első GPS vevővel ellátott mobiltelefon, ami a kereskedelmi szektor számára készült. A 0,15 kilogrammos telefont elsősorban Európában értékesítették, ám a jövő GPS-kompatibilis telefonjai számára úttörőként szolgált.
10 éves az első single-chip architektúrával szerelt vevőegység
Az első single-chip architektúrával szerelt vevőegység az XPOSYS PMB 2540 volt, amivel 2009-ben 25 százalékkal kisebb méretet ért el a gyártó a piacon található többi versenytársnál. Alacsony energiafogyasztása és kis mérete miatt a chip sokkal több eszközbe is beszerelhető volt, mint az addig szokványos GPS navigációs „dobozok” és okostelefonok. Ez olyan jövőt vetített előre, amelyben szinte minden eszközünk lokációs adatokat hasznosíthat.
Magyar cég a GPS-navigációban
Az 1989-es NAV 1000 sikere után más cégek, például a Garmin (1989), a TomTom (1991) és a Mio (2002) GPS-készülékei számos beszállító, így a Navteq (1987), a Navigon (1991), a SiRF (1995) és a TeleNav (1999) térképeivel és navigációs szoftvereivel kerültek piacra.
Mint sok világhírű találmány kifejlesztésében, a szoftveres, GPS alapú navigációban is kiemelkedő szerepet játszott egy magyar cég. 2004-ben a Nav N Go elkezdte fejleszteni a később az egész világot meghódító iGO navigációs szoftvert. Egy évvel később megjelent az első iGo, amely az első olyan szoftver volt, ami PDA-n futott és Magyarország elektronikus térképét is tartalmazta. Az iGO fejlesztőcsapata 2007-ben kétdimenziós térképek helyett 3D-s utakat, tájékozódási pontokat tartalmazó megoldást fejlesztett. 2012-re az NNG eladása már több mint 20 millió licensznél jártak, mára pedig az autóipari szoftverbeszállítás a fő profiljuk.
(Kiemelt kép: iStock)
