Tech

Idén nyáron beköszönt az okostévék új korszaka

Korábban a témában:

Habár idén nincs olyan jelentős sportesemény, ami komolyabban pörgetné a tévéeladásokat, ez koránt sem jelenti azt, hogy a gyártók ne készültek volna az idei évre. A nagy bejelentések már az év elején megtörténtek, és a cégek újdonságai már itthon is elérhetők az új okostévére vágyó vásárlók számára.

A Samsung nemrég mutatta be az idei palettáját, amin most is a kvantumpöttyös eljárással készült QLED modelleknek jutott a főszerep, a Sony is előállt az első 8K-s felbontásra képes megoldásával, és a sorból természetesen az LG sem akart kimaradni: a dél-koreaiak vadiúj OLED típusokkal és a saját fejlesztésű, LED technológián alapuló nanocellás készülékekkel igyekeznek az érdeklődők kegyébe férkőzni.

A kínálat ráadásul meglehetősen széles, hiszen az OLED képernyővel szerelt készülékekből összesen négy típus (W9, E9, C9 és B9), míg az olcsóbb nanocellás modellekből öt változat (SM98-as, SM90, SM86, SM85, SM82) kerül itthon forgalomba. Az organikus diódákkal dolgozó OLED készülékeknél típustól függően 55 és 77 hüvelyk között mozog a képernyő mérete, míg a hagyományos LED-es megoldással működő 2019-es tévéknél (szintén típustól függően) 49 hüvelyknél kezdődik és 86-nál áll meg a kínálat.

A szemünk előtt zajlik a tévék csendes forradalma
Legalább akkora előrelépésnek vagyunk tanúi, mint amikor a folyadékkristály leváltotta a katódcsöves tévéket.

Visszafogott fejlesztések

Habár az LG az idei CES-en nagyot gurított a feltekerhető képernyős okostévéjével, azt egyelőre még mindig nem tudni, hogy ez a készülék mikor kerül kereskedelmi forgalomba, a fentebb említett modellek pedig alapvetően nem durrannak akkorát, hiszen ezeknél kicsit szűkmarkúan mérték az újdonságokat. Persze fejlesztések azért akadnak: a W, E és C sorozathoz tartozó OLED modellekben például már a gyártó Alpha 9 processzorának második generációja találjuk, ami mélytanulási technológiával és egy kiterjedt vizuális adatbázis használatával javítja még tovább a kép- és hangminőséget.

Sokaknak örömteli hír lehet továbbá, hogy mind az OLED, mind a nanocellás modellek HDMI 2.1 csatlakozóval lettek felszerelve, azaz támogatják a magas képfrissítési rátájú (High Frame Rate) megjelenítési technológiát, ami másodpercenként 120 képkockát jelent – ennek hála a gyors mozgások (sportközvetítések, akciófilmek) is gördülékenyen és tisztán jelennek meg a képernyőn.

Ilyen tartalomból manapság még kevés van, de a videojátékosok számára fontos lehet, hogy a készülékek ilyen szempontból már ki fogják szolgálni a jövőre érkező következő generációs konzolokat (PS5, Project Scarlett), hiszen kompatibilisek a játékok zökkenőmentes megjelenítéséhez szükséges változó képfrissítési rátával, ráadásul az input lag is extrém alacsony (tévékhez mérten), 10 ms körüli érték, aminek hála az online kompetitív meccsek során sem szenvednek hátrányt a gamerek.

Egy új korszak kezdete

Bár hardver szempontjából sem az idei OLED, sem a nanocellás modellek nem jelentenek hatalmas előrelépést, szoftveres oldalon bőven van minek örülni. Az LG ugyan folyamatosan dolgozik a saját, ThinQ mesterséges intelligenciáján, de a fentebb felsorolt 2019-es tévéik már mind kompatibilisek a Google Asszisztenssel és az Amazon Alexával is, ráadásul a készülékekre még idén megérkeznek a Apple AirPlay 2 és Apple HomeKit technológiák is – utóbbi főleg azért jelentős lépés, mert ennek hála az okostévék csatlakoztathatók lesznek az Apple okosotthonokhoz készült termékeihez.

Fotó: Birkás Péter / 24.hu

Ugyanez természetesen igaz a Google Asszisztens és az Amazon Alexa esetében is, tehét minden olyan eszköz, ami beköthető a Google Home és Amazon Alexa alkalmazásba, azok megjeleníthetők lesznek az okostévéken, sőt a hangalapú vezérlésre is alkalmas távirányítón keresztül arra is adott a lehetőség, hogy kommunikáljunk az asszisztensekkel és hangalapú parancsokkal irányítsuk a különböző okoseszközöket.

A magyar nyelvet ugyan még egyik rendszer sem támogatja,

de a régiót az Egyesült Királyságra állítva angolul már kihasználható minden funkció, amit az LG egy külön erre a célre kibérelt lakásban mutatott be élőben. A középpontban egy E9 modell állt, aminek a Home Dashboard képernyőjén megjelentek a csatlakoztatott eszközök, például egy légtisztító, aminek nemcsak az aktuális adatai voltak leolvashatók, de a hangvezérlős távirányítón keresztül működtethető is volt az eszköz, akárcsak az okosizzókkal szerelt lámpák, amik nemcsak ki- és bekapcsolhatók szóban kiadott parancsokkal, de akár a fényerő is szabályozható ily módon – és ez még csak a jéghegy csúcsa.

Fotó: Birkás Péter / 24.hu

A tévé ugyanakkor nemcsak hatalmas képernyővel rendelkező központja lehet a meglévő vagy kialakítás alatt álló okosotthonnak, de simán kiválthat egy folyton hallgatózó okoshangszórót is. Itt ugyanis csak akkor figyeli szavainkat a háttérben dolgozó mesterséges intelligencia, ha a távirányítón megnyomjuk a megfelelő gombot, ráadásul az élményhez nagyban hozzájárul, hogy amikor reggel elhangzanak a Good Morning szavak, akkor az előre beállított információk (időjárás, fontos hírek, napi feladatok, forgalom a munkába stb.) nemcsak hallhatók, de meg is jelennek a képernyőn.

Már nem sci-fi

Egy hangvezérelhető, automatizálható okosotthon kialakítása persze még sokaknak ma is tudományos fantasztikumnak tűnik, pedig erről szó sincs, kis lépésekben ma már egy teljesen átlagos otthon is átalakítható. Egyre több az egészen olcsó okoseszköz, az izzóktól kezdve a kamerákon át a különböző érzékelőkig, amik a rengeteg gyártót támogató Amazon Alexának és Google Home-nak hála összeköthetők a tévével, ráadásul a drágább okoseszközökből (légkondi, légtisztító, robotporszívó, hűtő stb.) sem feltétlenül kell LG márkájút venni, hogy minden egy helyről vezérelhető legyen.

Már nem sci-fi Vasember mindent tudó otthona
Ami tíz éve meg futurisztikusnak hatott, az ma már létező technológia, és a közeljövőben ugyanúgy a mindennapok részévé válhat, mint egy lapostévé.

A 2019-es LG tévéken így nem csak azoknak érdemes elgondolkodni, akiknek a képminőség és a hangzás fontos, de akár azoknak is, akiknek a tervei között szerepel egy saját okosotthon kialakítása. A frissen piacra került tévék ugyan olcsónak nem mondhatók (az 55 hüvelykes SM82 például 349 999 Ft, a hasonló méretű C9 pedig 849 900 Ft), de tévét legalább 6-8 évre vesz az ember, ráadásul azt sem szabad elfelejteni, hogy ezek a készülékek kifejezetten jövőállóak, hiszen jelenleg az LG az egyetlen márka a piacon, aminek a készülékei mindkét vezető AI-platformot támogatják extra hardverszükséglet nélkül.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.