Megismételték az egyik leghíresebb pszichológiai kísérletet

Korábban a témában:

Stanley Milgram 1961-es pszichológiai kísérlete kétségkívül a történelem egyik leghíresebb és legnagyobb hatású kutatása. Sokáig sokkolta a tudományos világot, milyen kegyetlen tud lenni az ember, ha parancsra cselekszik, és elhitetik vele, hogy ez így van rendjén: a kutatás során ugyanis az alanyok áramütéssel embereket kínoztak, annak ellenére, hogy pontosan tisztában voltak vele, mit művelnek.

Persze a dolog ennél azért árnyaltabb: az alanyok azt hitték, hogy egy tanár szerepét játsszák, és valójában az általuk kikérdezett diákok a kísérlet résztvevői. A feladatuk az volt, hogy felolvassanak egy szósorozatot a diáknak, és ha az hibázott, egyre erősödő áramütéssel büntessék meg. A kísérlet szervezői folyamatosan biztosították a valódi alanyokat arról, hogy nincs semmi gond, ennek így kell lennie,

a diákok segélykiáltásaira ne is figyeljenek.

Milgram állítása szerint a résztvevők 65 százaléka hajlandó volt a legerősebb, 450 voltos áramütést is kiosztani a hibázó tanulóknak, függetlenül azok könyörgésétől.

A ’60-as évek óta már árnyalták a kutatás hitelességét, hiszen nem a résztvevő 700 ember egyharmada volt hajlandó komolyan bántani a gondjára bízott diákot, hanem sokkal kevesebb: csupán a kísérlet egyik fázisában, amiben 40 ember vett rész, sikerült az emberek 65 százalékát, vagyis 26 résztvevőt eljuttatni a 450 voltig.

Felhívás a Milgram-kísérletre. Forrás: Wikimedia Commons

A University College London tudósai kíváncsiak voltak rá, hogy virtuális valóság segítségével hogyan nézne ki egy ilyen kísérlet. 2018 decemberében szintén 40 embert kértek fel arra, hogy kérdezzenek ki egy virtuális embert, és ha az rossz választ ad, akkor áramütéssel büntessék.

Kiderült, hogy az emberek mégsem olyan kegyetlenek, mint korábban gondoltuk: a PLOSOne tudományos folyóiratban megjelent tanulmányból jól látszik, hogy a résztvevők nem az aktív cselekvő, inkább az engedelmes követő szerepébe kerültek, és nem tettek meg mindent szó nélkül, amit a kutatás vezetői parancsoltak nekik, annak ellenére, hogy tudták: virtuális valóságban zajlik a kísérlet. Ez azt jelenti, hogy a résztvevők nagyrészt szót fogadtak, de megpróbálták kikerülni a szabályokat, és segítettek a virtuális áldozatnak – írja a Scientific American.

Még azok is, akik szót fogadtak a felsőbb utasításnak, egyértelműen stresszesen, görcsösen tették, tehát érezték, hogy valami rosszat tesznek. A kutatás segíthet megérteni azt, hogyan viselkednek az emberek az elnyomó, vagy morálisan kifogásolható vezetők irányítása alatt.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Norwegian writer Karl Ove Knausgard poses in front of a hotel in Berlin, Germany, 02 October 2015. Photo:†Bernd von Jutrczenka/dpa
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.