Komoly vélemények feszültek egymásnak a Vatikán által rendezett, robotikáról szóló konferencián, amelyről a BBC News számolt be egy átfogó cikkben. A tudósítás idézi Ferenc pápát, Hiroshi Ishiguro japán professzort, Vincenzo Paglia érseket, valamint Christiane Woopen etikaprofesszort, akik megszólaltak a témában. A Roboetika: emberek, gépek és egészség címszó alatt zajló konferencián a pro és kontra érveket is meghallgathatták a jelenlévők: az egyház óvatosan közelít a témához, míg a japán professzor gyakorlatilag már emberek képére gyártott robotokról beszélt, akik túlélhetik az emberiséget.
A vatikáni konferenciát Az élet pápai akadémiája (The Pontifical Academy for Life) nevű szervezet szervezte, amelyet még II. János Pál pápa alapított 25 évvel ezelőtt a biomedicína gyors változásai miatt. Olyan problémás kérdésköröket vizsgál, mint például a génszerkesztés, ami mostanában a HIV-immúnis génszerkesztett kínai babák miatt került újra előtérbe.
How Pope Francis could shape the future of robotics https://t.co/rQaB3M8OyW
— BBC News (UK) (@BBCNews) 2019. március 24.
Ferenc pápa egy levéllel kezdte a konferenciát, amelyben kifejtette, hogy óvatosságra intsen mindenkit: először át kell gondolni a robotika fejlesztésével és új technológiákkal járó következményeket, majd csak utána kezdeni bele a munkába. Arra is kitért, hogy először azt kell megvitatni, hogyan tudnak a gépek az ember legjobb szolgálatára lenni, méghozzá
Ezzel az óvatos megközelítéssel teljesen szembemegy a japán Osaka Egyetem professzora, Hiroshi Ishiguro, aki arról híres, hogy teljesen életszerű robotokat gyárt az egyetemi laborjában. Szerinte tízezer év múlva már nem hús-vér mivolta miatt fognak embernek nevezni valakit, és evolúciós szempontból, a túlélés miatt is fontos, hogy előbb-utóbb az organikus anyagokat a testben mechanikussá alakítsuk. Magyarul az evolúció következő lépése az emberek számára az, ha legalább részben gépekké válnak.
„A kérdés az, hogy ha valami történik ezzel a bolygóval, vagy a Nappal, és a világűrben kell élnünk, akkor mi jelent nagyobb előnyt? A szerves anyagok vagy a mesterségesek?” – tette fel a kérdést.
Vincenzo Paglia érsek szerint lehetetlen szétválasztani a lelket és a testet, a professzor jövőképe pedig borzalmas. „A test nagyon fontos az emberi lények számára, ezen keresztül szeretünk, és ezzel kommunikálunk egymással” – mondta. Arra is figyelmeztetett, hogy nem szabad elfelejtenünk: emberek vagyunk, és nem alkotók.
Christiane Woopen, a tudomány és az új technológiák etikai kérdésével foglalkozó etikai csoport (European Group on Ethics in Science and New Technologies, EGE) elnöke, arra tért ki, hogy nem a gépeknek kell majd jogokat adnunk, hanem azt eldönteni, hogy az emberi jogok és szabályozások közül melyek vonatkozzanak rájuk is. „Nem úgy gondoljuk, hogy a mesterséges intelligenciával működő robotoknak saját jogokat kell birtokolniuk” – mondta.
A kisállatokhoz hasonlította őket – ahogy az életünk részévé váltak, nekik is saját szabályozásokat vezettünk be, ahogyan tesszük majd a robotokkal is.
