Amikor a NASA Opportunity rovere először vizsgálta a Marsot a felszínről, érdekes kőformációkra figyeltek fel a kutatók: a marsjáró képein apró, szinte teljesen szabályos gömb alakú köveket fedeztek fel, amelyekről úgy sejtik, vasban gazdagok, de valójában semmi konkrétumot nem tudnak megállapítani róla. A NASA-nál elnevezték őket áfonyáknak, és azóta próbálnak rájönni, hogy pontosan miből állhatnak, és hogyan formálódhattak ilyenné.
Japán kutatók most különleges módszerekkel vizsgálták a marsi áfonyákat: a Földön kerestek a marsihoz hasonló körülményeket, és megfigyelték, hogy az itt található, hasonló kövek hogyan formálódhattak, és milyen az összetételük. A kutatók Utah-ba és Mongóliába utaztak, itt hasonlítanak ugyanis a legjobban a körülmények a Marsra – kivéve persze a ritka atmoszférát és a hőmérsékleti változásokat.
Az itt található, a marsinál egyébként sokkal nagyobb gömbszerű kavicsokról kiderült, hogy jellemzően egy kalcitmag körül alakultak ki, és csak a külső rétegek tartalmaznak nagyobb mennyiségben vasat. A megfigyelések és számítógépes kémiai összetétel-modellezés alapján a tudósok megállapították, hogy az ősi Marson magas vastartalmú, enyhén savas víz folyhatott, ami hosszú idő alatt ilyen kavicsokat csiszolt. Fontos különbség azonban, hogy a földi kavicsok ugyan kalcit körül formálódtak, de a marsi verziók csak vörösvasércből állnak. Ez viszont amiatt is lehet, hogy a kalcitot lassan kimosta a kövekből a víz.
Az áfonyák vizsgálatával nemcsak a marsi vízről, de az eltűnt atmoszféráról is többet tudhatunk meg. A japán kutatók szerint a bolygó egykor vastag légkörének végleges elvékonyodásához köze lehet a kavicsoknak is, több kutató azonban úgy gondolja, hogy nincs a Marson elég áfonya ahhoz, hogy a kalcit prekurzoraiknak közük lehessen az atmoszféra eltűnéséhez.
Persze azt is érdemes megjegyezni, hogy ha már a kutatás a hasonló földi kavicsokat is figyelembe vette, könnyen lehet, hogy félresiklott, hiszen a Földön nagyon nehéz modellezni a marsi körülményeket, pláne természetes formában. Ahhoz, hogy biztosan megállapíthassuk az áfonyák összetételét és kialakulásának történetét, sokkal finomabb műszerekre van szükségünk, mint amilyenek most a vörös bolygón a rendelkezésünkre állnak. A Mars 2020 roveren már lesznek olyan alkatrészek, amelyek ezeket a köveket jobban meg tudják vizsgálni a helyszínen.
