Tech
Young blond hair woman working on laptop latenight

Tudják, hogy félsz, és ők így lesznek gazdagok

Dömös Zsuzsanna
Dömös Zsuzsanna

újságíró. 2018. 01. 27. 17:00

A szakemberek szerint idén még kifinomultabb algoritmusok fogják figyelni a felhasználók érzelmi állapotát, hangulatát és mentális egészségét. Nemcsak az olyan közösségi oldalakon vetik be ezeket, mint a Facebook, de idővel beköltöznek a munkahelyekre is, így a jövőben már senkinek sem tudunk hazudni arról, mit is érzünk.
Korábban a témában:

Napjaink egyik legkényesebb kérdése a magánszféra, és bár az emberiség jó ideje alkalmaz különféle lehallgatási és megfigyelési módszereket, a technológia a korábbinál sokkal kifinomultabb és kiterjedtebb módon teszi lehetővé mások követését.

Még azelőtt, hogy a helyzetünket követő okostelefonokat a zsebünkbe pakoltuk, az uralkodók már cenzusokat hoztak létre, de elég említeni a 20. századi elnyomó rezsimek módszereit, vagy épp a stasit. Nem csak olcsóbbá és gyorsabbá vált az emberekről való adatgyűjtés, de olyan jellegű információk is kinyerhetővé válnak a fejlődésnek köszönhetően, amiről az előző generációk kémjei csak álmodni mertek volna.

A mesterséges intelligencia (AI) nem csak virtuális asszisztensekben, okosotthonos eszközökben, vagy különféle szoftverekben van jelen napjainkban, de már arra is célirányosan képzik a cégek algoritmusaikat, hogy belső életünk történéseit is képesek legyenek felismerni, meghatározni aktuális mentális és érzelmi állapotunkat. Szoftverek és érzékelők segítségével kideríthető, hogy mennyire vagyunk stresszesek,  mikor hazudunk, álmodozunk, mikor nem figyelünk oda, vagy ami még fontosabb, mire vagyunk a legérzékenyebbek, ezáltal pedig tudható milyen jellegű üzenetet fogadunk be könnyebben.

Internet of things Disruption everything , neural network , deep learning , artificial intelligence concept. 3d rendering of robot face , blue bokeh and building abstract background.
Forrás: ThinkStock

Ijesztő, de a mesterséges intelligencia  2012 óta már az embereknél nagyobb pontossággal képes eldönteni, hogy egy mosoly őszinte vagy megjátszott, a legjobb hazugságvizsgálók pedig túlszárnyalják a remek emberismerettel megáldott, tapasztalt nyomozókat is – hamarosan nyitott könyvek leszünk a gépagyak előtt.

A Facebook tavaly novemberben beszélt arról, hogy egy olyan algoritmus fejlesztésébe fog, ami képes lesz felismerni azt, ha valaki öngyilkosságra hajlamos személyiség, pusztán a posztok alapján, és ez sokat fog segíteni a megelőzésben. Zuckerberg akkor azt mondta:

A jövőben a mesterséges intelligencia képes lesz megkülönböztetni a nyelv legfinomabb árnyalatait és képes lesz azonosítani az öngyilkosság mögött meghúzódó különböző kérdéseket.”

HOGYAN LÁT BELE A LELKEMBE?

Leírni is ijesztő, de ilyen eszközök már napjainkban is léteznek, és természetesen még nagyon drágák. A Nesta előrejelzése szerint azonban 2018-ban egyre inkább elterjedt megoldásnak számítanak majd például a közösségi oldalakon. Hosszútávon a munkahelyi hatékonyságot, produktivitást, a hirdetők pedig a bevételeiket növelhetik azáltal, hogy monitorozzák az emberi érzelmeket.

A filmszakmában egyébként már most is mérik a nézők reakcióit fMRI, EEG-eszközök segítségével, vagy nézik akár a bőrreakciót, követik a szemmozgást, de ez rendkívül drága, a kivitelezés pedig kényelmetlen, hiszen komoly felszereléseket igényel.

A magyar Synetiq is éppen azzal foglalkozik: belemásznak az agyunkba, hogy tudják, mit reagálunk a reklámokra, műsorokra, sorozatokra és filmekre. A piacon jelenleg is elérhető érzékelők és a gépi tanulás segítségével kutatják a nézők érzelmi reakcióit, így akár valós időben is tudnak választ adni arra, egy valóságshow szereplői közül kivel szimpatizálunk, kire irányuljon nagyobb figyelem, vagy miről beszéljen a műsorvezető.

sad and scared female teenager with computer laptop suffering cyberbullying and harassment being online abused by stalker or gossip feeling desperate and humiliated in cyber bullying concept
Forrás: ThinkStock

Az Affectica startup egy olyan mesterséges intelligenciás szoftvert fejleszt, ami egy hétköznapi webkamerán keresztül képes elemezni a tesztalanyok érzelmeit, és mivel idővel egyre pontosabbá és elérhetőbbé válnak ezek a technológiák, annál inkább bekúsznak a mindennapjainkba is.

ELLENÜNK VAGY MELLETTÜNK?

Amennyi előnyük lehet ezeknek a fejlesztéseknek, legalább annyi lehetőséget adnak a visszaélésre. Az öngyilkos hajlamú és pszichotikus tüneteket produkáló, érzékeny felhasználóknak időben nyújtana segítséget, de ezen adatok ugyanúgy felhasználhatóak egy teljes profil felállítására is nem megfelelő körülmények közt.

Az érzelmeket megfigyelő rendszereket könnyedén be lehet építeni a már létező kémkedési infrastruktúrába, például az így nyert információt összefésülni a térfigyelő kamerák képeivel, vagy kielégíteni vele a hirdetők, befektetők és cégek adatokra való éhségét.

A visszaélések korai jeleit már most látni lehet. A Facebook maga tudatta a hirdetőkkel, hogy képes felismerni pusztán a posztok alapján, ha egy tinédzser értéktelennek, bizonytalannak érzi magát, vagy szorong. Ez a felismerés pedig megadja a lehetőségét annak, hogy a hirdetők olyan üzenetekkel bombázzák őket, amire fogékonyabbak lehetnek – egy testképzavarral küzdő tini például nagyobb eséllyel fog felfigyelni egy fogyasztótabletta reklámjára, mint aki egészséges. Persze a közösségi oldal közleményben tudatta, hogy bár a lehetőség adott, a hirdetők nem kapnak hozzáférést, hogy ezt ki is használják.

Europress / NurPhoto / Jaap Arriens

Az okostelefon, laptopok és okosotthonos asszisztensek mellett a webkamerák is sok háztartásba beköltöztek, azt pedig kevesen gondolnák, de több üzletben már rejtett kamerák figyelik a vásárló arcát, hogy olyan jellemzők alapján ajánljon a szoftver termékeket, mint a nemünk, korunk, hogy van-e szakállunk, vagy milyen hangulatban vagyunk.

Erre nemrég csodálkoztak rá egy oslói pizzéria vásárlói, amikor összeomlott a rendszer és kiderült, hogy arcfelismerést alkalmaz az étterem:

Titokzatos kód hozta a frászt a pizzázókra
Sokat hangoztatott közhely, hogy a technológia körbevesz minket. Legtöbbször azért, hogy ez által mások pénzt keressenek. A cégek és a hirdetők

Ugyan az Európai Unió törvényei tiltják az ilyen rendszerek üzemeltetőinek, hogy pár másodpercnél tovább eltárolják a fényképeket, azok valós időben való felhasználása nem ütközik semmilyen jogszabályba.

A munkahelyi megfigyelés is kibővülhet olyan jellegű információkkal, minthogy milyen a kapcsolat az egyes alkalmazottak közt. A Humaneyz startup például egy olyan szoftvert fejleszt, ami képes az alkalmazottak hangszínét elemezni, miközben azok beszélgetnek, az ehhez szükséges érzékelőket egy kitűző tartalmazza. Használható adatot kaphat arról a munkáltató, hogy kik kivel barátkoznak és beszélgetnek, így fel tudja mérni a közösségi, szociális viszonyokat, és ez alapján optimalizálni a csapat teljesítményét.

Pedestrians being viewed from a surveillance camera, marked with squares
Forrás: ThinkStock

Az Affectiva nevű startup fejlesztése szintén képes felismerni az emberek arcára kiülő érzelmeket, ezt nem csak a vásárlói elemzések során, de videojátékokban is tesztelték már. Egy olyan pszichológiai thriller kalandjátékot fejlesztettek, ami folyamatosan nehezedik attól függően, hogy a játékos arca mennyire tűnik idegesnek.

2018-ban egyre több ilyen fejlesztéssel fogunk találkozni, egyre elterjedtebbé válnak, így az elővigyázatosság, a nyílt párbeszéd kritikus fontosságú lesz abban, hogy ezeket jó célokra használják fel, és ne ellenünk.

Kiemelt illusztráció: ThinkStock

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

BEVERLY HILLS, CA - OCTOBER 09: Contributing editor at Vanity Fair, Monica Lewinsky speaks onstage at Day 1 of the Vanity Fair New Establishment Summit 2018 at The Wallis Annenberg Center for the Performing Arts on October 9, 2018 in Beverly Hills, California.   Matt Winkelmeyer/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.