Tech

Magyarokon múlik, mi menjen a tévében és a moziban

Bekerült a Google inkubációs programjának 5. évfolyamába egy magyar startup, amely gépi tanulással kutatja - akár valós időben is -, hogy milyen reakciót adnak a nézők a műsorokra, sorozatokra és reklámokra. A Synetiq módszere ijesztő jövőképet vetít előre: a cégek így másznak bele az agyunkba.
Kapcsolódó cikkek

A biometrikus szenzorok és fitneszpántok egyre népszerűbbek, a jövőben ezt használná ki a Synetiq, amely bejutott a Google startup vállalkozásokat támogató mentorprogramja, a Launchpad Accelerator ötödik évfolymába.

A hathónapos program célja, hogy támogassa a világ minden tájáról induló vállalkozásokat, amelyek az afrikai orvosi nyilvántartások racionalizálásától az emlőrák-szűrések javításáig mindenre találnak megoldást.

Érzelmek alapján döntünk

Az ember érzelmei alapján dönt arról, melyik terméket, szolgáltatást, tévécsatornát, műsort, filmet vagy sorozatot akarja fogyasztani. Erre pedig nagyban hatással vannak a reklámok és hirdetések is. Új műsorokat indítani, meglévőket átalakítani, új időpontba tenni egy sorozatot: mind-mind kockázat, és egy gyártó, kiadó nem engedheti meg magának a nagy rizikót.

Erre ad megoldást egy magyar startup, amely a nézők érzelmi reakciót kutatja a piacon már elérhető érzékelők és a gépi tanulás segítségével, így akár valós időben is tudnak választ adni arra, egy valóságshow szereplői közül kivel szimpatizálnak a leginkább az emberek, kire irányuljon nagyobb figyelem vagy miről beszéljen a műsorvezető.

Forrás: Synetiq

Olyan nagy partnereket nyert már meg magának a cég, mint az HBO, a BBC, az RTL Klub, a Comedy Central és a Spektrum, emellett pedig a bank és telkó szektor, a gyógyszeripar, vagy éppen sör- és csokigyártók – akik mind azt szeretnék tudni: hogyan lehet hatni a célközönség szívére?

A cég akár valós időben, akár előzetes vagy utólagos kutatásokat végezve megfigyeli, hogyan reagálnak az emberek egy levetített reklámra, műsorra, filmre, de akár azt is meg tudják mondani, a felvétel mely részét figyeljük, mely színek, tárgyak, állatok, személyek, jelenetek mit váltanak ki belőlünk.

Rengeteg adatot szolgáltatunk

Az okostelefonok, okosórák, fitneszpántok terjedésével egyre több adatot szolgáltatunk magunkról, legyen szó pulzusról, alvási szokásokról, lépések számáról és az aktív időszakokról, böngészési előzményekről, app használatról – a lista egyre bővül.

Becslések szerint 2020-ra több mint 50 milliárd összekapcsolt eszköz lesz (IoT, dolgok internete), amely mind-mind rólunk szolgáltat majd adatot, csak győzzük feldolgozni, kielemezni és persze tárolni.

A Synetiq jelenleg főleg EEG-headseatekkel, kézre csatolt érzékelőkkel (szívritmus, bőrfeszültség) és szemmozgás-figyeléssel dolgozik, illtve a gépi tanulásos rendszert alkalmaz. Ezt vagy kiadják otthoni használatra tesztlőiknek, vagy irodáikban – laboratóriumi körülmények között – mérik fel, ki mit reagál egy előzetesre, sorozatra, filmre, reklámra.

Fotó: Synetiq

A hosszú távú cél az, hogy az összes olyan okoskütyüvel tudjanak méréseket végezni, amely alkalmas erre, és kereskedelmi forgalomban elérhető – ilyen például a Microsoft Band vagy a Fitbit Charge HR órája is.

Tömeges neuromarketing

Az, hogy egy cégnek miért éri meg a tömeges neuromarketing, az nem kérdés. Évente átlagosan 10 százalékkal nőnek a hirdetési és reklámkiadások. A neuromarketing pedig 2008 óta egyre nagyobb teret nyer magának. Amivel a Synetiq előbbre van vetélytársainál, hogy akár valós időben is képesek feldolgozni az adatokat.

Forrás: Synetiq

Ajánlott videó

Olvasói sztorik