Tetszik vagy nem, a jelenlegi rendszer neve kapitalizmus, ahol a gazdaságot a különféle áruk és szolgáltatások kereskedelme tartja mozgásban. Épp ezért azt is nagyjából csendben kell tűrnünk, hogy az új technológiai vívmányok egyben olyan új módszereket és felületeket teremtenek, ahol valaki valamit már megint ránk akar sózni. A weboldalakon hirdetések vannak (ami idegesítő lehet, de ezért lehet ingyen böngészni), a tévéműsorokat húsz percenként reklámok szakítják meg, és még a moziban is végig kell szenvedni egy hosszú üdítő- és divatkellék-reklámblokkot, mielőtt a film főcíme megjelenne.
Épp ezért tulajdonképpen nem is nagy meglepetés, hogy az okosautók megjelenésével nem csak az a módszer változik meg, ahogy közlekedünk, hanem kapunk egy még újabb platformot arra, hogy hirdetések és ajánlatok borítsanak be minket. Ha beszállunk a kocsiba reggel, és elfordítjuk a slusszkulcsot (vagy megnyomjuk a piros gombot, és bemondjuk az úticélt), az indulás előtt vagy aközben a kocsi képernyőjén boldogan elkezd villogni a legfrissebb vásárolnivaló, vagy épp a belső hangszóróból harsan fel az aktuális ajánlat, amit az autó gyártója, esetleg valamelyik alkatrész szállítója, a szakszervizünk, vagy valamilyen harmadik fél szeretne ránk tukmálni.
Nézzük, miket akar majd eladni nekünk saját autónk, és ebből mi lesz tényleg jó nekünk:
- Pontosan időzített szervizelés. Ez mondjuk nem egy rossz ötlet, az autósok jó része felejti el a kilométeróra állása alapján időben elvinni az autót olajcserére, gumiellenőrzésre vagy egyéb kivizsgálásra. A szerviz persze jól jár, mert gyakrabban látogatunk oda, de egye fene, ez nekünk se rossz, mert talán kevesebbszer szembesülhetünk lerobbanással, vagy akár balesetet okozó hibával.
- Szoftverfrissítések. Ha az autó okos, akkor telefonokhoz, számítógépekhez hasonlóan jönnek az update-ek, a biztonsági foltozások, az új térképek, a jobban optimalizált útvonaltervezők és a többi nyalánkság. Az viszont érdekes kérdés, lesznek-e fizetős frissítések, amit ugyan nem kötelező letölteni, de nélkülük mondjuk csak lassabban érünk be a munkahelyünkre, vagy a saját anyanyelvünkön nem ért majd a vezérlőpult.
- Vezetési segédletek. A nem teljesen önvezető autóknál simán javíthat a teljesítményen vagy akár a vezetés hatékonyságán, ha egy hangos asszisztens néha ránk szól, ne pörgessük annyira a motort négyesben, vagy kevesebbet tapossuk a kuplungot.
- Partnerek hirdetései. Na, ezek lehetnek az igazán idegesítők, amikor az autónk gyártója megegyezik valami külső céggel, és máris kapjuk a nyakunkba, hogy “ez itt az XY utca, a következő sarkon csodás nyakkendőket lehet vásárolni”.
- Közösségi alapú tippek. Mondjuk ilyesmi: “ön túl sokat parkol a Népszínház utcában, ajánlhatunk önnek egy komolyabb biztosítást?”
- Játékok. Csatlakozzon “Facebookon a barátaihoz, és versenyezzenek, ki vezet a leggazdaságosabban ezen a héten!”
A McKinsey elemzőcég szerint nemsokára óriásira nő az okos autók által gyűjtött adatokon alapuló üzlet, amely reklámokat, szolgáltatásokat egyaránt kapcsolhat a vezetéshez. Jóslatuk szerint 2030-ra ez a piac 750 milliárd dollárt mozgat meg évente.
De nem kell 2030-ig várnunk, már most is látszanak az új piaci modell jelei: a Waze alkalmazásban például megadhatjuk kedvenc márkáinkat (kávét, ruhát, bármit), és az app a helyzetünk alapján kínál fel nekünk ötleteket, amikor valamelyik általunk kedvelt bolt vagy szolgáltatás közelébe érünk. És persze ott vannak a már létező biztonsági megoldások is, mint a General Motors OnStar szolgáltatása, amely azonnal segítséget hív, ha érzékeli, hogy aktiválódott a kocsi légzsákja.
Szóval az autók által szolgáltatott adatok, és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások lehetnek idegesítőek és hasznosak is – egyetlen dolog biztos, nemsokára nem menekülhetünk előlük.
