trend

A mostani pénzügyi-gazdasági válság kialakulásának legfőbb és legalapvetőbb okaként a pénzügyi piacok szabályozásának hiányosságait hozzák fel a szakértők. Ugyanakkor a válság számos morális és etikai kérdést is a felszínre hozott, amelyekre a politikai és a gazdasági döntéshozóknak mindenképpen reflektálniuk kell.

Jelentős változások előtt áll a hazai biztosítási piac: a korábbinál sokkal költséghatékonyabb működés mellett kell magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtania, s olyan kihívásokra is választ kell találni, mint a rohamosan terjedő internethasználat – véli Kisbenedek Péter, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnöke.

A válság egyik meglepetése, hogy az intézményi befektetőkkel szemben a kisbefektetők jó ütemben tértek vissza a piacra. A megfelelő közvetítő, azaz brókercég kiválasztásához adunk ezúton tippeket.

Idővel megszépülnek az emlékek, a pénzügyi szakemberek mára feldolgozták az egy évvel ezelőtti történések okozta traumákat. Volt, aki lélekben, és volt, aki anyagi értelemben is gazdagodott. Egy biztos: azóta másként tekintenek a jövőbe is. Szerencsére a jóslatokhoz való bátorságukat nem tépázták meg az elmúlt hónapok.

Nyár eleje óta várják a pénzpiacok meghatározó szereplői, hogy egy méretes korrekció keretében megpihenjenek a részvény- és nyersanyagárfolyamok. A piac azonban, úgy tűnik, mindenki eszén túljárt: történhet bármi, az összes esésbe gyorsan belevesznek a befektetők, az árak pedig új csúcsokra törnek.

A válság igazolta, hogy a hitelkártya csak a precíz, tudatos és stabil jövedelemmel rendelkező fogyasztóknak való.

CFD, ETF, FX és társaik – titokzatos tőzsdei betűszavak, amelyek mögé talán tőkehegyeket mozgató professzionális trédereket gondolnánk, pedig az online platformoknak köszönhetően a piaci instrumentumok korábban sosem látott tárháza kereskedhető akár már a konyhaasztal sarkára állított laptopról is.

Alakítani kell valamit a befektetéssel kombinált életbiztosításokon, mivel a válság során elszenvedett tőzsdei bukták nyomán sokan kiábrándultak a korábban sztárolt termékekből.

A válság egyik markáns hatásaként nem csak a devizaárfolyamok elszállása fenyegette a banki adósokat: a bankok ugyanis az őket ért veszteségeket a hitelkamatok megemelésével is igyekeztek enyhíteni. Remény van azonban a javulásra.

A tavasszal megindult medvepiaci rali nyomán azt lehet mondani: ebben az évben a részvényalapok eddig mindent vittek. Az alapkezelők ugyanakkor óvatosságra intenek: most már forduljunk a kötvényalapok irányába.

A márciusi tőzsdei mélyponton évi 20–30 százalékos tényleges hozamuktartoztak a legígéretesebb középtávú befektetések közé az euróban jegyzett magyar vállalati kötvények. Az ősz ugyan lehűtötte a kötvénypiaci hangulatot, de még mindig találni ígéretes papírokat ebben a körben.

Egy éve kipróbálta a világ, mit okoz egy nagybank bedőlése. A „Lehman-kísérlet” nem sikerült túl jól, hiszen a következmény egy minden elképzelhetőnél mélyebb, kiterjedtebb és gyorsabb pénzügyi, majd reálgazdasági válság lett. Lássuk a miérteket és a hogyanokat!

Egy olyan időszak után, amikor szinte minden prognózis csődöt mondott, vajon mi alapján tud dönteni a befektetési lehetőségek között egy átlagos magyar befektető?

Egy előnye biztosan van a válságnak: közgazdaság-tanilag nagyon érdekes és újszerű. Rettentő sok utólag érthető, ám előre nem megjósolható tanulsággal szolgálnak a történtek. Változik-e azonban bármi is a rendszer működésében? Félő, hogy nem tanulunk hibáinkból.

Majdnem összedőlt a pénzügyi világ, ezért gyökeresen új globális szabályozásra van szükség – így látták egy éve. Azóta már az ezt sürgető hangok is halkabbak. Ám a pénzügyi rendszer már sohasem lesz ugyanaz, mint a válság előtt. Lássunk néhány változó aspektust!

A munkanélküliség növekedése sem bírja rá a költözésre vagy a tanulásra az álláskeresőket, így olyan ellentmondásos helyzet állhat elő, hogy válság idején is betöltetlenül maradnak vonzó állások.

Szoftverek, szerep- és társasjátékok, szimulációs programok biztosítják, hogy kockázat, anyagi csőd vagy az élet veszélyeztetése nélkül repülőt, multinacionális vállalatot vezessünk, állatkertet, civilizációt, farmot vagy éppen családot építsünk.

Egy évvel a válság után elmondható: a legtöbb vállalat nem tudta elkerülni, hogy a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás során személyügyi változtatásokra is sort kerítsen. Kérdés, hogy az erre hivatott hr-vezetők miként élték meg ezt az időszakot. Körkérdésünkben elsősorban erre kerestük a választ. Öt szakembernek tettük fel az alábbi öt kérdésünket:

Október óta csaknem felére esett az online álláshirdetések száma. A recesszióval szemben a weboldalak innovatív szolgáltatásokkal, akciókkal és szövetségesek, partnerek keresésével igyekeznek felvenni a küzdelmet.

A leépítést megkövetelő szervezeti indokok ütköznek a munkavállalók humán érdekeivel. Válság idején meghasonlanak a hr-vezetők, ez az állapot lelkileg nagyon megterhelő.

A hr-szakemberek szakmai felkészültsége és hitelessége megalapozza, hogy ne csak végrehajtói szerepkört kapjanak, hanem stratégiai partnerként a felső vezetés elismert tagjaivá váljanak.

A hazai cégek közül majdnem minden második élt az elmúlt hónapokban a bérstop eszközével. Mindazonáltal a magas szaktudású, hosszú távon értéket termelő munkatársak javadalmazására odafigyelnek a cégek – akár a vezetői juttatások kárára is.

Életünket egyre inkább a kapcsolatok, hálózatok határozzák meg. Ezért is nagy jelentőségű a hálózatkutatás, amely megmutatja, hogy a formális struktúrák mellett igen nagy befolyást gyakorolnak egy vállalat életére a rejtett hálózatok; feltérképezésük komoly üzleti érték a cégvezetők számára.

Kevés a jó példa a speciális élethelyzetű emberek hazai foglalkoztatására. Az állami támogatás szigorodott, alapítványi formában kedvezőbb a foglalkoztatás támogatása, viszont profitorientált cégek egészen ritkán alkalmaznak korlátozott munkaképességűeket, pedig ha érzik a megbecsülést, kiválóan helytállnak.