trend

A tavasszal megindult medvepiaci rali nyomán azt lehet mondani: ebben az évben a részvényalapok eddig mindent vittek. Az alapkezelők ugyanakkor óvatosságra intenek: most már forduljunk a kötvényalapok irányába.

A márciusi tőzsdei mélyponton évi 20–30 százalékos tényleges hozamuktartoztak a legígéretesebb középtávú befektetések közé az euróban jegyzett magyar vállalati kötvények. Az ősz ugyan lehűtötte a kötvénypiaci hangulatot, de még mindig találni ígéretes papírokat ebben a körben.

Rendkívül vonzó, két számjegyű betéti kamatokat kínálnak a lakossági forrásokért versenyző bankok. Az ilyen betét még a kamatadó levonása után is megveri az inflációt. Az ördög persze ezúttal is a részletekben rejlik. Útmutató az akciós betétekhez.

A mostani pénzügyi-gazdasági válság kialakulásának legfőbb és legalapvetőbb okaként a pénzügyi piacok szabályozásának hiányosságait hozzák fel a szakértők. Ugyanakkor a válság számos morális és etikai kérdést is a felszínre hozott, amelyekre a politikai és a gazdasági döntéshozóknak mindenképpen reflektálniuk kell.

Jelentős változások előtt áll a hazai biztosítási piac: a korábbinál sokkal költséghatékonyabb működés mellett kell magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtania, s olyan kihívásokra is választ kell találni, mint a rohamosan terjedő internethasználat – véli Kisbenedek Péter, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnöke.

A válság egyik meglepetése, hogy az intézményi befektetőkkel szemben a kisbefektetők jó ütemben tértek vissza a piacra. A megfelelő közvetítő, azaz brókercég kiválasztásához adunk ezúton tippeket.

Idővel megszépülnek az emlékek, a pénzügyi szakemberek mára feldolgozták az egy évvel ezelőtti történések okozta traumákat. Volt, aki lélekben, és volt, aki anyagi értelemben is gazdagodott. Egy biztos: azóta másként tekintenek a jövőbe is. Szerencsére a jóslatokhoz való bátorságukat nem tépázták meg az elmúlt hónapok.

Nyár eleje óta várják a pénzpiacok meghatározó szereplői, hogy egy méretes korrekció keretében megpihenjenek a részvény- és nyersanyagárfolyamok. A piac azonban, úgy tűnik, mindenki eszén túljárt: történhet bármi, az összes esésbe gyorsan belevesznek a befektetők, az árak pedig új csúcsokra törnek.

A válság igazolta, hogy a hitelkártya csak a precíz, tudatos és stabil jövedelemmel rendelkező fogyasztóknak való.

CFD, ETF, FX és társaik – titokzatos tőzsdei betűszavak, amelyek mögé talán tőkehegyeket mozgató professzionális trédereket gondolnánk, pedig az online platformoknak köszönhetően a piaci instrumentumok korábban sosem látott tárháza kereskedhető akár már a konyhaasztal sarkára állított laptopról is.

Alakítani kell valamit a befektetéssel kombinált életbiztosításokon, mivel a válság során elszenvedett tőzsdei bukták nyomán sokan kiábrándultak a korábban sztárolt termékekből.

Egy előnye biztosan van a válságnak: közgazdaság-tanilag nagyon érdekes és újszerű. Rettentő sok utólag érthető, ám előre nem megjósolható tanulsággal szolgálnak a történtek. Változik-e azonban bármi is a rendszer működésében? Félő, hogy nem tanulunk hibáinkból.

Egy éve kipróbálta a világ, mit okoz egy nagybank bedőlése. A „Lehman-kísérlet” nem sikerült túl jól, hiszen a következmény egy minden elképzelhetőnél mélyebb, kiterjedtebb és gyorsabb pénzügyi, majd reálgazdasági válság lett. Lássuk a miérteket és a hogyanokat!

Egy olyan időszak után, amikor szinte minden prognózis csődöt mondott, vajon mi alapján tud dönteni a befektetési lehetőségek között egy átlagos magyar befektető?

Majdnem összedőlt a pénzügyi világ, ezért gyökeresen új globális szabályozásra van szükség – így látták egy éve. Azóta már az ezt sürgető hangok is halkabbak. Ám a pénzügyi rendszer már sohasem lesz ugyanaz, mint a válság előtt. Lássunk néhány változó aspektust!

A munkanélküliség növekedése sem bírja rá a költözésre vagy a tanulásra az álláskeresőket, így olyan ellentmondásos helyzet állhat elő, hogy válság idején is betöltetlenül maradnak vonzó állások.

Az ezernyi magyar képzési és tréningcég által alkotott piac eddigi növekedése során több átmeneti mélypontot is megélt már. A hirtelen elapadt vállalati büdzsék e téren is tisztulást hozhatnak.

A legkisebb cégek toborzási feladatait mára teljesen képesek kiváltani az internetes álláshirdetési portálok kiegészítő szolgáltatásai, de a céges honlap karriermenüjét is érdemes bevetni.

Hazánkban a foglalkoztatásbiztonság szó hallatán a cégvezetők javának hideg futkos a hátán. Hát még, ha tudnák, hogy a fogalom immár kölcsönös veszélyeztetettséget takar.

Válság idején különösen fontos lehet a sokat látott szakértők támogatása. Mégis éppen ezeket a megbízásokat hajlamosak visszanyesni a bajban lévő cégek.

Szoftverek, szerep- és társasjátékok, szimulációs programok biztosítják, hogy kockázat, anyagi csőd vagy az élet veszélyeztetése nélkül repülőt, multinacionális vállalatot vezessünk, állatkertet, civilizációt, farmot vagy éppen családot építsünk.

Egy évvel a válság után elmondható: a legtöbb vállalat nem tudta elkerülni, hogy a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás során személyügyi változtatásokra is sort kerítsen. Kérdés, hogy az erre hivatott hr-vezetők miként élték meg ezt az időszakot. Körkérdésünkben elsősorban erre kerestük a választ. Öt szakembernek tettük fel az alábbi öt kérdésünket:

Október óta csaknem felére esett az online álláshirdetések száma. A recesszióval szemben a weboldalak innovatív szolgáltatásokkal, akciókkal és szövetségesek, partnerek keresésével igyekeznek felvenni a küzdelmet.

A leépítést megkövetelő szervezeti indokok ütköznek a munkavállalók humán érdekeivel. Válság idején meghasonlanak a hr-vezetők, ez az állapot lelkileg nagyon megterhelő.