A tavasszal megindult medvepiaci rali nyomán azt lehet mondani: ebben az évben a részvényalapok eddig mindent vittek. Az alapkezelők ugyanakkor óvatosságra intenek: most már forduljunk a kötvényalapok irányába.
trend
A márciusi tőzsdei mélyponton évi 20–30 százalékos tényleges hozamuktartoztak a legígéretesebb középtávú befektetések közé az euróban jegyzett magyar vállalati kötvények. Az ősz ugyan lehűtötte a kötvénypiaci hangulatot, de még mindig találni ígéretes papírokat ebben a körben.
Rendkívül vonzó, két számjegyű betéti kamatokat kínálnak a lakossági forrásokért versenyző bankok. Az ilyen betét még a kamatadó levonása után is megveri az inflációt. Az ördög persze ezúttal is a részletekben rejlik. Útmutató az akciós betétekhez.
A mostani pénzügyi-gazdasági válság kialakulásának legfőbb és legalapvetőbb okaként a pénzügyi piacok szabályozásának hiányosságait hozzák fel a szakértők. Ugyanakkor a válság számos morális és etikai kérdést is a felszínre hozott, amelyekre a politikai és a gazdasági döntéshozóknak mindenképpen reflektálniuk kell.
Jelentős változások előtt áll a hazai biztosítási piac: a korábbinál sokkal költséghatékonyabb működés mellett kell magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtania, s olyan kihívásokra is választ kell találni, mint a rohamosan terjedő internethasználat – véli Kisbenedek Péter, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnöke.
Egy olyan időszak után, amikor szinte minden prognózis csődöt mondott, vajon mi alapján tud dönteni a befektetési lehetőségek között egy átlagos magyar befektető?
Egy előnye biztosan van a válságnak: közgazdaság-tanilag nagyon érdekes és újszerű. Rettentő sok utólag érthető, ám előre nem megjósolható tanulsággal szolgálnak a történtek. Változik-e azonban bármi is a rendszer működésében? Félő, hogy nem tanulunk hibáinkból.
Egy éve kipróbálta a világ, mit okoz egy nagybank bedőlése. A „Lehman-kísérlet” nem sikerült túl jól, hiszen a következmény egy minden elképzelhetőnél mélyebb, kiterjedtebb és gyorsabb pénzügyi, majd reálgazdasági válság lett. Lássuk a miérteket és a hogyanokat!
Majdnem összedőlt a pénzügyi világ, ezért gyökeresen új globális szabályozásra van szükség – így látták egy éve. Azóta már az ezt sürgető hangok is halkabbak. Ám a pénzügyi rendszer már sohasem lesz ugyanaz, mint a válság előtt. Lássunk néhány változó aspektust!
A munkanélküliség növekedése sem bírja rá a költözésre vagy a tanulásra az álláskeresőket, így olyan ellentmondásos helyzet állhat elő, hogy válság idején is betöltetlenül maradnak vonzó állások.
A hr-szakemberek szakmai felkészültsége és hitelessége megalapozza, hogy ne csak végrehajtói szerepkört kapjanak, hanem stratégiai partnerként a felső vezetés elismert tagjaivá váljanak.
A hazai cégek közül majdnem minden második élt az elmúlt hónapokban a bérstop eszközével. Mindazonáltal a magas szaktudású, hosszú távon értéket termelő munkatársak javadalmazására odafigyelnek a cégek – akár a vezetői juttatások kárára is.
Életünket egyre inkább a kapcsolatok, hálózatok határozzák meg. Ezért is nagy jelentőségű a hálózatkutatás, amely megmutatja, hogy a formális struktúrák mellett igen nagy befolyást gyakorolnak egy vállalat életére a rejtett hálózatok; feltérképezésük komoly üzleti érték a cégvezetők számára.
Kevés a jó példa a speciális élethelyzetű emberek hazai foglalkoztatására. Az állami támogatás szigorodott, alapítványi formában kedvezőbb a foglalkoztatás támogatása, viszont profitorientált cégek egészen ritkán alkalmaznak korlátozott munkaképességűeket, pedig ha érzik a megbecsülést, kiválóan helytállnak.
A toborzás területén is nagyon fontos a kapcsolatok tudatos építése – ez nem csak a pályázók számára lehet előnyös, de a cégek is profitálhatnak belőle.
Az álláshirdetések szinte eltűntek, miközben az állás¬keresők száma alaposan felszaporodott az elmúlt hónapokban. A szorult helyzetbe került állásközvetítők alternatív lehetőségek után kutatnak, a takarékoskodó cégek pedig már az úgynevezett rejtett állásokra is találnak elegendő jelentkezőt.
A gazdaság szereplőinek viselkedését főként a fogyasztói szükségletek, valamint az azok kielégítéséhez rendelkezésre álló erőforrások mennyisége és minősége határozza meg.
Hagyományosan alacsony foglalkoztatási rátájú országunk lakosságát a válság még mélyebbre sodorja. A munkanélküliség növekedésével egyre messzebb kerül a célul tűzött aktivitási ráta.
Számos ponton módosultak idén a felnőtt- és a szakképzést érintő jogszabályok, a toldozott-foldozott rendelkezések azonban a cégek számára megnehezítik törvény adta lehetőségeik kiaknázását.
A jelenlegi recesszió során a vállalatok válságmenedzser alkalmazása helyett inkább meglévő vezetőik tudására támaszkodnak. Tréningekkel és coachinggal csökkenthetők a többletterhelés veszélyei, de ezekkel inkább csak a nagyvállalatok élnek; a kkv-k vezetői jobbára magukba zárkózva próbálnak túlélni.
Az ezernyi magyar képzési és tréningcég által alkotott piac eddigi növekedése során több átmeneti mélypontot is megélt már. A hirtelen elapadt vállalati büdzsék e téren is tisztulást hozhatnak.
A legkisebb cégek toborzási feladatait mára teljesen képesek kiváltani az internetes álláshirdetési portálok kiegészítő szolgáltatásai, de a céges honlap karriermenüjét is érdemes bevetni.
Hazánkban a foglalkoztatásbiztonság szó hallatán a cégvezetők javának hideg futkos a hátán. Hát még, ha tudnák, hogy a fogalom immár kölcsönös veszélyeztetettséget takar.
Válság idején különösen fontos lehet a sokat látott szakértők támogatása. Mégis éppen ezeket a megbízásokat hajlamosak visszanyesni a bajban lévő cégek.
