Élet-Stílus

Tanrendváltó

admin
admin

2009. 10. 09. 12:00

Számos ponton módosultak idén a felnőtt- és a szakképzést érintő jogszabályok, a toldozott-foldozott rendelkezések azonban a cégek számára megnehezítik törvény adta lehetőségeik kiaknázását.

Bonyolultnak és nehézkesnek találja a cégek java része a szakképzési hozzájárulásból többek között saját dolgozók képzésére felhasználható támogatások adminisztrációját. Részint ennek következtében a kis- és középvállalkozások (kkv-k) több mint fele nem használja ki optimálisan a rendszer által nyújtott lehetőségeket. Ez derül ki a LifeLong Learning Alapítvány egy idei, összesen 203 kkv és nagyvállalat megkérdezésén alapuló kutatásából.

Helyzetüket minden bizonnyal a szak- és a felnőttképzést érintő idei jogszabályi változások sem fogják megkönnyíteni. A „reform” javarészt a szakképzési hozzájárulást érinti, ennek rendszerét azért alakították ki az 1990-es évek végén, hogy kiegészítse az állami normatívát, s egyúttal ösztönözze a cégek részvállalását a szakképzésben. Az ebből a célból befizetett szakképzési hozzájárulásból az adózó vállalkozó vagy társaság elkülönítheti az alkalmazottjainak kifizetett bértömeg 1,5 százalékát. Az összeg felhasználásáról részint maga rendelkezhet (ennek módozatairól lásd részletesen a keretes írást).

KÁLVÁRIA A GYAKORLATBAN
A kaotikus képet leginkább az erősíti, hogy a gyakorlati képzők számára nyújtott támogatások szabályait az idén többször is átírták. Első változtatásként május 14-én kihirdették azt a megszorító rendelkezést, amelynek következtében júliustól egyebek közt megszűnt volna az oktatáshoz szükséges tárgyi eszközök támogatása, és lecsökkent volna a tanulmányi szerződéssel foglalkoztatottak ösztöndíjára fordítható összeg. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) egy korábbi nyilatkozata szerint ezzel 7 milliárd forintot takarítottak volna meg. Az intézkedést azonban zajos tiltakozás kísérte. A Gyakorlati Oktató Szervezetek Egyesületének tagjai kilátásba helyezték, hogy felfüggesztik gyakorlati képzési tevékenységüket, amennyiben a jogszabály változatlanul érvényben marad. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kutatásából pedig kiderült, hogy a megkérdezett 1000 oktató gazdálkodó szervezet a tanulmányi szerződések 74 százalékát bontaná fel a bejelentett megszorítások esetén.

A szakképzési hozzájárulásról

A munkáltatóknak és a nem átalányadózó egyéni vállalkozóknak éves
bruttó bérköltségük 1,5 százalékát szakképzési hozzájárulásként kell
elkülöníteniük. Ennek felhasználásáról a következőképp rendelkezhetnek:

A mikro- és kisvállalkozók az összeg 60 százalékát, a közepes és nagy
cégek a befizetés 33 százalékát fordíthatják saját vállalati
munkavállalóik képzésére. Az elszámolásnak külső képzés esetén a számla
az alapja, míg belső képzésnél elkülönítetten kell bizonylatokkal
követni a költségeket. Az elszámolható költségek mértéke képzésben
résztvevőnként és óránként nem haladhatja meg a kötelező legkisebb
munkabér 6 százalékát. A képzés minimális időtartama 20 óra, az EU-t
elhagyni tilos.

Úgynevezett fejlesztési támogatásként adakozhatnak egy, a törvény által
meghatározott körbe eső oktatási intézmény javára. A fejlesztési
támogatás összege csak a hozzájárulásra kötelezettnél képződött bruttó
kötelezettség 70 százalékának megfelelő mértékig vehető figyelembe ötelezettségcsökkentő tételként. A felsőoktatási intézmény számára
nyújtott fejlesztési támogatás a bruttó kötelezettség legfeljebb 35
százaléka lehet.

Tanulmányi szerződés megkötésével gyakorlati szakképzést biztosíthat,
és a kiadások egy részét – az eszközöket, azok elhasználódását, a
tanulók pénzbeli juttatását, illetve az oktatók költségét – a
szakképzési hozzájárulásból fedezheti.

A vállalkozásoknak a szakképzési hozzájárulásból – cégmérettől függően
– minimum 20 százalékot a Szakképzési Alapba kell befizetniük, de akár
úgy is dönthetnek, hogy a teljes összeget oda utalják.

„A fűnyíróelvszerűen, átgondolatlanul kialakított megtakarítási csomag következtében megtört volna a gyakorlati oktatásban tapasztalható pozitív tendencia” – hangsúlyozza Szilágyi János, az MKIK képzési igazgatója. A tanulmányi szerződések száma 1998 óta meghétszereződött, jórészt a támogató jogszabályi környezetnek köszönhetően. Az idén legnagyobbrészt a vendéglátóiparban és kereskedelemben megkötött mintegy 44 ezer ilyen szerződés segíti a munkaerőpiac ellátását szakképzett munkaerővel. Az MKIK számításai szerint ráadásul maga a költségvetés sem járt volna jól a rendelkezéssel, hiszen csak több milliárd forintos ráfizetéssel lett volna képes pótolni a kiesett gyakorlati képző kapacitást.

Végül a hatástanulmányok és a kamarai nyomás eredményeképpen június végén az Országgyűlés megszavazta, hogy visszavonják az intézkedés szinte minden lényeges elemét. A július 8-ától érvényes új törvény értelmében a 2008-as eredeti állapothoz képest annyi változott, hogy a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök beszerzésére, bérleti díjára, felújítására, pótlására, illetőleg bővítésére fordított összeg immár csak fele részben elszámolható, illetve módosult az átalányelszámolás.

TÁVOKTATÁS KIZÁRVA
A cégek számára azonban talán legsarkalatosabb kérdés a saját munkatársak továbbképzését érintő átalakítások ügye. Ilyen célból tavaly összesen mintegy 100 ezer dolgozójukat iskolázták be a vállalkozások, vagy szerveztek számukra munkahelyi oktatást. (Ennek költségeként 2008-ban összesen 8 milliárd forintot számoltak el a vállalkozók.) A nyári szünet közepén, július végén kiadott, 15/2009. számú SZMM-rendeletben 12 százalékról 6 százalékra csökkentették a képzés terhére elszámolható költségek mértékét. Miközben kibővítették a felhasználási lehetőségeket bizonyos vezetői engedélyek megszerzését célzó képzésekkel, kizárták a támogatott képzések közül a távoktatási formát. Kérdésünkre a szaktárca ezt a lépést főként formai érvekkel indokolta, vagyis hogy egyes elszámolható kiadások, például az óradíj, értelmezhetetlenek a képzőhelytől távol zajló oktatás költségének elszámolásban. Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy folyamatosan, minden évben nagy keretösszeggel írnak ki távoktatást ösztönző konkrét pályázatokat. A harmadik lehetőségként választható fejlesztési támogatás finanszírozásában lényeges változás, hogy múlt év óta ez a forrás – néhány kivételtől eltekintve – csak azoknak az intézményeknek nyújtható, amelyek a térségi integrált szakképző intézmények (TISZK-ek) keretében működnek. Az év során ezen kívül az októbertől hatályos – több jogszabályt egyidejűleg módosító –, úgynevezett „salátatörvény” értelmében szigorodik a felnőttképzéssel foglalkozó szervezetek ellenőrzése, illetve az előírásoknak meg nem felelő működés esetén kiszabható bírságolás.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.