Az orosz–ukrán háborúból fakadó ijesztő és bizonytalan helyzet idehaza is sokakból vált ki rettegést, szomorúságot és erős szorongást. Mit tehetünk azért, hogy ne készüljünk ki teljesen lelkileg?
szorongás
A koronavíruson átesetteknél 46 százalékkal nagyobb valószínűséggel diagnosztizálták a vizsgált 14 neuropszichiátriai rendellenesség bármelyikét.
Három éve kínozza a szorongás.
Nem várt mellékhatásra bukkantak amerikai kutatók.
Egy friss kutatás megerősítette, hogy amikor a család mentálisegészség-dinamikájáról van szó, minden körbeér.
Egyötödük pedig depresszióval küzd.
A nőket és a fiatalokat érintette a leginkább a probléma.
Egész Európára kiterjedő probléma, hogy az orvosok hosszú távra írnak fel olyan antidepresszánsokat, amelyeknek ismertek a komoly mellékhatásai.
Háború idején mindig csökken, utána pedig mindig megnő a befejezett öngyilkosságok száma. Úgy tűnik, a járvány esetében is ez várható.
Két agyi terület felel azért, hogy megnyugtatnak-e minket az információk, vagy csak stresszelnek.
Az UNICEF elkészítette az első reprezentatív magyar felmérést a gyerekek mentális egészségéről, nem születtek túl biztató eredmények.
Kimutatták: a gyerekkori traumák is befolyásolják azt, hogy kit mennyire viselt meg a koronavírus-járvány.
Az idegrendszert is eléri a koronavírus, és képes pusztítást rendezni. Nem véletlen, hogy megnőtt a mentális zavarok száma a járvány alatt.
A bélmikrobiom összetétele lehet az egyik kulcsmomentuma a problémának.
Szakértők 500 depresszióhoz és szorongáshoz köthető gént azonosítottak a szervezetben.
Már a koronavírus-pandémia előtt bebizonyították, hogy a háziállatok nemcsak a stresszt csökkentik az emberekben, hanem a depressziót is enyhíthetik. De hogyan képes minderre egy kutya, és hogyan tudja mérsékelni gazdájában a bezártság miatti szorongást, rossz kedvet?
Az újdonsült szerelmi kapcsolatok jellemzője, hogy meg szeretnénk felelni a másiknak, és mivel még nem igazán ismerjük egymást, hajlamosak vagyunk az idealizálásra.
Van, hogy nehezen tudunk arra koncentrálni, amire kellene.
Azoknál rosszabb a depresszió és a szorongás szintje, akik magányosnak érzik magukat.
Rengetegen furcsa, élénk álmokról számolnak be a járványidőszakban, mások pedig álmatlanságtól szenvednek. Miért változtak meg az álmaink a koronavírus idején?
Az ember mentális egészségét megterheli a stressz, amely a bennünket időről-időre nyomasztó kedvezőtlen körülményekre adott válaszreakció. A megterhelés akár egészen komoly mértékű is lehet, de az, hogy ki hogyan viseli, egyénenként változó, illetve erősen függ attól is, hogy ki milyen megküzdő képességgel rendelkezik a stresszel szemben.
A pszichedelikus szerek reneszánszukat élik az orvostudományban, főként a mentális betegségek kezelésében érnek el velük nagy sikereket a kutatók.
A borongós késő őszi, téli időszak mindenki közérzetére hatással van, az ilyenkor szokásos bezártság sokak számára megterhelő, és szorongást válthat ki, stresszt idézhet elő. Ezt tetézi tovább idén a koronavírus-járvány, amelynek javában benne vagyunk a második hullámában – a kijárási korlátozások miatt pedig az életünket csak szigorúbb keretek közé szorítva élhetjük. Mégsem szabad beletörődnünk, hogy mindezek hatására teljesen levertté váljunk, lelkileg összeroppanjunk: igenis tudunk segíteni magunkon, így pedig a hangulatunk is jobb lehet.
Az idei tél a szokásosnál is magányosabb lehet, de van néhány megoldás, amivel enyhíthetjük a bezártság érzését!
