A gyerekek és a tinédzserek a pandémia miatti lezárások szempontjából az egyik legveszélyeztetettebb korcsoportnak számítanak abból a szempontból, hogy rájuk igazán nagy hatással van a mindennapok megváltozása, a nehezebbé váló tanulás, és komoly rizikófaktor, hogy több időt töltenek otthon az esetleges rossz körülmények között. Az UNICEF felmérést készített a szülők között arról, hogy a gyerekek mentális egészségét hogyan érintette a járvány, az eredmények pedig ugyanazt mutatják, mint a nemzetközi kutatások:
„A nemzetközi kutatások ezt előre jelezték, már a legkisebbeknél, vagyis a 3-6 éves korosztálynál is látszott, hogy a szorongás, esetleg a szülők betegsége miatt kialakult általános bizonytalanság tapasztalható, nem is kis arányban: a gyerekek 20 százalékánál” – mondta a sajtótájékoztatón Szlankó Viola, pszichológus, a UNICEF gyermekvédelmi vezetője. „Minden életkornál egy kicsit más volt a jellemző tünet, a nemzetközi kutatásokban például a kamasz korosztályt a motiválatlanság és a túlzott befelé fordulás jellemezte.”
A UNICEF friss kutatása az első reprezentatív mintán elvégzett kérdőívezés hazánkban, a szakértők 1000 szülőt kérdeztek meg a gyerekek mentális egészségéről. A szülők fele értékelte úgy, hogy jelentős változást tapasztalt a gyerekek mentális egészségében, nyilvánvalóan negatív irányban. Fontos megjegyezni, hogy a korlátozások feloldásával, az iskolába való visszatéréssel ez a probléma nem fog azonnal megoldódni, valószínűleg hosszú távú hatásokra kell számítani, poszttraumás stress-szindrómával, elhúzódó szorongással, depresszióval kell számolni.
Rengeteg oka lehet annak, hogy a gyerekek rosszul viselik a lezárásokat. A leginkább egyértelmű okok a szociális környezet hiánya, a nehezebb tanulás, az iskolai és szabadidő összemosódása. Kövécs Laura, az UNICEF Magyarország Fiatal Nagykövete elmondta, hogy voltak tanárok, akiktől éjszaka kaptak házi feladatot, ez pedig beindíthatja az önkéntelen reflexeket és a szorongást, hogy a gyerek azonnal meg is akarja csinálni azt.
Probléma lehetett még az is, hogy a gyerekek a fizikai oktatás hiánya miatt több időt töltöttek otthon, ami a nem ideális családi körülmények között visszatarthatta a fejlődésüket – az eszközhiány, az élelmiszerhiány, a nyugodt környezet hiánya mind hathatott a gyerekek mentális egészségére, arról nem is beszélve, hogy a járvány alatt a gyerekeket érintő családi erőszak száma is megnőtt.
„Sok gyerek jól meg tudott birkózni a helyzettel, és a klinikus mindig a rosszabb helyzetben lévőket látja, de statisztikák is kimutatták, hogy jelentősen megnőtt azoknak a száma, akik segítséget kértek, és ez onnan is látszik, hogy elfogyott a kapacitás a szakembereknél. Megnőtt a bejelentkezések száma, a hangulatzavarok, alvászavarok elsősorban, valamint szorongásos problémák jelentek meg” – mondta Labancz Dániel, klinikai gyermek-szakpszichológus.
A kutatásból kiderült, hogy alapvetően három faktor befolyásolja azt, hogy a gyerekeket mennyire viselte meg mentálisan a lezárás, ami viszont érdekes, hogy ezek nem a hagyományos faktorok, mint az iskolázottság vagy a lakóhely. Pulai András szociológus, a kutatást elemző Publicus Intézet szakértője elmondta, hogy befolyásolta a mentális egészséget
- az alacsonyabb szülői kereslet,
- hogy hány szülős a háztartás,
- illetve, hogy volt-e valamilyen haláleset az elmúlt évben a családban. Ha COVID-hoz köthető, az nagyon befolyásolta a mentális egészséget, ha nem COVID-hoz köthető, az is valamilyen szinten befolyásolta.
Az eredmények hatására az UNICEF kiadott a tanároknak, iskolavezetőknek egy útmutatót, amiben leírja, mik azok a jelenségek, amikre tudatosabban kell figyelni, amikor a gyerekek visszatérnek az iskolába. Ilyen például a korábban említett gyerekbántalmazás témaköre (a statisztikákból kiderül, hogy a családon belüli erőszak szignifikánsan nőtt, körülbelül 30 százalékkal növekedett a rendőrséghez eljutott regisztrált esetek száma), és a lelki egészség témaköre, ami felhívja a figyelmet arra, hogyan lehet a szétzilálódott iskolai közösséget újjáépíteni.
