Február 28-án jelenik meg az IPCC legújabb jelentése.
klímaváltozás
A klímaváltozás a vízciklust is nagyban befolyásolja.
Mindegy, mennyire csökkentjük a kibocsátást, az erdő- és bozóttüzek száma meg fog sokszorozódni.
1863-ban kezdődött olyan mértékű tengerszint-emelkedés, amely a mai változások ütemét követi le.
Egyre sötétebb a hó az emberi tevékenység miatt, ami fokozottabb olvadáshoz vezet.
A kutató a Partizánnak adott interjút.
A mintegy 51 ezer hektárnyi erdő eltűnését elsősorban a vizsgált években tapasztalt rendkívüli hőséggel és szárazsággal járó időszakoknak tulajdonítják.
A Dudley viharciklon hatására kilenc tornádó alakult ki Lengyelországban.
Az extrém időjárási események 2021-ben sem kímélték a bolygót.
Minél nagyobb a hirtelen hőmérséklet-ingadozás, annál kiszámíthatatlanabb a kórokozó-gazdatest kapcsolat.
Főleg azokban az országokban, ahol nincs kiterjedt szélkapacitás.
Amerika partjainál a következő 30 évben olyan mértékű lehet az emelkedés, mint az elmúlt 100 évben összesen.
A fokozódó hőstressz súlyos problémát okoz világszerte.
A felmelegedés miatt egyre terjednek a növények a térségben.
A világ lakosságának legszegényebb 25%-át érintik majd a hőhullámok olyan mértékben, mint a lakosság többi részét együttvéve.
Atafonánál az erózió régóta okoz gondot, a problémát pedig tovább fokozza a klímaváltozás.
Míg a klímaváltozást lassítani kívánó intézkedések nagy része a széndioxid-koncentráció és -kibocsátás csökkentésére koncentrál, a metánról még mindig nagyon kevés szó esik.
A metán az egyik legjelentősebb üvegházhatású gáz.
A bolygó különböző régióiban egyidejűleg fellépő aszályok példátlan terhelést jelenthetnek a globális mezőgazdasági rendszerre, és emberek millióinak vízbiztonságát veszélyeztethetik.
Egyértelmű, hogy az atomenergia az EU döntése ellenére sem zöld energiaforrás, ám az már más kérdés, hogy a karbonsemlegességet elérhetjük-e nélküle.
A gleccser mintegy 7900 méter magasságban fekszik.
Egyes kórokozók akár évmilliókig tartó metabiotikus állapotból is képesek lehetnek „életre kelni”.
Az elmúlt húsz évben 4700 milliárd tonna (vagy köbkilométer) jeget veszített el a grönlandi jégtakaró.
További egymilliárd ausztrál dollárt (225 milliárd forintot) ígért az ausztrál kormány a Nagy-korallzátony megmentésére.
