klímaváltozás

Takács-Sánta András humánökológus, az ELTE docense úgy látja: az emberi társadalom túl bonyolult rendszer ahhoz, hogy a jövőjét megjósolhassuk, az összeomlás helyett választhatunk egy kedvezőbb forgatókönyvet is.

Anglia legszárazabb júliusa volt az idei 1935 óta.

A melegedő éjszakák az évszázad végére 60 százalékkal növelni fogják a klímaváltozással összefüggésbe hozható halálozási rátát globálisan.

A kutatók műholdas adatokat elemeztek.

A globális felmelegedés miatt csökken a legnagyobb tengeri emlősök élőhelye, az Új-Zéland körüli vizekben élő kék- és ámbráscetek délre, hűvösebb vizekbe vándorolnak.

Jeff Bezos és Bill Gates is beszállt az olvadó jég alatt megbújó ásványkincsek kitermelésébe.

A klímaváltozás számos betegség terjedésének kedvez.

A klímaváltozás kora nem egyetlen, végtelen nyár, annál sokkal veszélyesebb és kiszámíthatatlanabb.

A politikai hovatartozásnak is köze van ahhoz, ki hogyan gondolkodik a környezeti szempontokról és az energiafogyasztásról.

A párt szerint a klímagyilkos politika újabb szintet lépett. 

A mai csapadékmennyiség 50-60 százalékával is képesek lennénk működő gazdálkodást folytatni az Alföldön, de ehhez a szárazságtűrő növények önmagukban kevesek. A talaj és a talajvíz mindennek a kulcsa.

Meglepő személyek is felbukkannak a listán.

Egy ausztrál kutatás szerint a mostanában született teknősök 99 százaléka nőstény.

Folyamatosan melegszik az idő, pénteken már 37 fokos maximumokat mérhetünk, de látszik némi enyhülés is.

Több uniós ország is meghosszabbítja a bezárásra tervezett szénerőművek élettartamát, vagy újranyitja a bezárt erőműveket.

Az angol tudós óriási hatást gyakorolt a környezettudományra és a környezetvédelemre.

2022-ben a globális túllövés napja július 28-ra esik.

Végre országszerte jelentős mennyiségű eső érkezik, és a hőmérséklet is 30 fok körüli értékekre süllyed. Szombatig kell még kibírni.

Mindössze tíz gazdasági szereplőtől függ az éghajlatváltozás elleni küzdelem sikere.

Csak Spanyolországban és Portugáliába 1700 ember vesztette életét az elmúlt időszak forrósága miatt.

Történelmi aszály sújtja a Pót, ami a lakosságot és a mezőgazdaságot is fenyegeti.

Magyarországon naponta átlagosan száz tűz keletkezik erdőkben, mezőkön, hiába a tűzgyújtási tilalom, a korlátozás bevezetése óta három hét sem telt el, de már 1200-nál is többször csaptak fel a lángok szabadtéren.

Egy ország szörnyedt el, amikor július elején elkezdtek terjedni a fotók a Debrecen mellett kiszáradt Vekeri-tó mozaikká repedezett medréről. Pedig a tó nem először tűnt el – csak korábban a helyieken kívül senkit sem érdekelt a sorsa.

Európa-szerte drámai hatásokkal jár az aszály, és Magyarország sem védett a következményekkel szemben.