Egy nyereséges, jelentős cash-flow-t termelő cég életében kellemes problémaként jelentkezik szabad pénzeszközei elköltése. Erre három alapvető mód kínálkozik.
Hetilap: Befektetői iskola
HATÁROKON TÚL. A magas hozamra és nagyobb izgalomra vágyó magyar befektetői réteg egyre inkább a külföldi részvénybefektetések irányába fordul, igaz, a magyar piac jó szereplése nyomán a folyamat az elmúlt évben lassult. A külföldi befektetések számos előnyt hordoznak, azonban nem szabad megfeledkezni a hátrányokról sem.RÉSZVÉNYBŐSÉG. A külföldi részvénybefektetések egyik legfontosabb előnye, hogy a lehetőségek széles [...]
KÉT SZEMPONT. Történelmi csúcsra akkor kerül egy papír, ha napi záróára meghaladja a korábbi legmagasabb tőzsdei záróárfolyamot. Történelmi mélypont az ellenkező esetben következik be. Ezekben a pillanatokban két megközelítésben célszerű megvizsgálni pozíciónkat, egyrészt technikai, másrészt fundamentális alapon.EGYIRÁNYÚ UTCA. Történelmi mélypont esetén a legtöbb esetben mind a fundamentumok, mind a technika azonos irányba, a gyengülés felé [...]
MESSZI LEJÁRAT. Jelenleg egy 10-15 éves államkötvény közel 7 százalékos hozamot kínál a befektetőknek. Gyakori kérdés, hogy ha valaki ekkora hozammal vesz egy ilyen állampapírt, miként lehet mégis veszíteni rajta. A megoldás kulcsa az, hogy a 7 százalék a kötvények esetében a lejáratig számított éves hozamot jelenti.ÁRFOLYAMKOCKÁZAT. A befektető akkor realizál ekkora hozamot, ha a [...]
KISZÁMÍTHATÓ. A jelentős osztalékot fizető társaságok nem ad hoc tulajdonosi döntések alapján fizetik osztalékukat, hanem előre deklarált osztalékpolitikában próbálják meghatározni annak kereteit. Ennek legnagyobb előnye, hogy kiszámíthatóvá, az elemzők számára előrejelezhetővé teszi a jó cash-flow termelő cégek osztalékait. A jelentős magyar tőzsdei cégek alapvetően kétféle osztalékpolitikát folytatnak.PROFIT ALAPJÁN. Eredményalapú osztalékpolitika alapján a társaság által az [...]
HOSSZÚ TÁV. A tőzsdén forgó vállalatok esetében is rendkívül ritka, hogy a részvények 100 százaléka közkézen legyen. A hosszú időre befektetőket két alapvető csoportba sorolhatjuk.HASONLÓ IPARÁG. Szakmai befektetők alatt olyan társaságokat értünk, amelyek ugyanabból, vagy hasonló iparágból kerülnek ki, mint a kérdéses cég. A szakmai befektető lehet többségi, vagy kisebbségi is. Többségi részesedéskor a vertikális [...]
ÖSSZEHASONLÍTÁSI ALAP. A P/E az árfolyam és az egy részvényre jutó eredmény (EPS) hányadosa. Előnye, hogy rendkívül könnyen használható és számítható. Kiválóan alkalmas több papír árazásának összehasonlítására, azonban használata során figyelemmel kell lenni az eltérő EPS-növekedési ütemekre. Számításának két módja van.MÚLTIDÉZÉS. A visszatekintő P/E esetében a jelenlegi árfolyamot a legutolsó üzleti év EPS-ével osztjuk. Előnye, [...]
KIFIZETŐK. Osztalékpapíroknak azon cégek részvényeit nevezzük, melyek a további jelentős növekedési lehetőségek hiányában kifizetik tulajdonosaik számára nyereségük döntő részét osztalék formájában. A magyar piacon jelenleg a Démász, az Elmű, az Émász, a Magyar Telekom és a Zwack részvényei számítanak osztalékpapírnak.ALAPOK. Egy osztalékrészvény árfolyamát két tényező befolyásolja: az osztalék várható mértéke és a kötvénypiacon megfigyelhető hozamszint. [...]
MIÉRT FIZET TÖBBET? A hozamprémium egy befektetési eszköznek egy másik eszközhöz képest kínált magasabb megtérülését fejezi ki. A magasabb megtérülés lehetősége természetesen magasabb kockázati szinttel párosul. Állampapírok esetén a hozamprémium két ország fizetőképességét hasonlítja össze, különböző devizanemek esetén pedig az árfolyamkockázatot is beárazzák. Az államkötvényeket a nagy hitelminősítő intézetek különböző kategóriákba sorolják, ezen minősítések szoros [...]
CSAPDA. Bár a mutatószám alapú értékelések segítségével viszonylag könnyű egy adott társaság értékének meghatározása, nem homogén szerkezetű cégek esetében óvatosan kell bánni a P/E, EV/EBITDA és hasonló mutatók használatával. Ezekben az esetekben a főtevékenység melletti üzleti vonalakat hiba lenne átlagosként kezelni. Az összetett, több üzletág által dominált cégek értékelésére fejlesztették ki a sum of the [...]
NEM GURU. A szakértő nem piaci guru, így legtöbbször hiába várjuk tőle, hogy napi, vagy heti szinten eltalálja az árfolyamok változását. Nem is ez a dolga.PONTOS FELTÉRKÉPEZÉS. Az elemző egyik legfontosabb feladata, hogy pontosan ismerje az adott társaságot és annak iparági környezetét, felismerje és azonosítsa az aktuális és a várható trendeket.ELŐREJELZÉS. Ennek birtokában az elemző [...]
NÉPSZERŰ MÓDSZER. A részvénypiaci stratégiák között talán a legnagyobb népszerűségnek a stock picking stratégia örvend. A sokat emlegetett módszer azonban csak a szerencsés és ügyes befektetőknek biztosít jó hozamot, a rendszeres felülteljesítés csak mítosz.PASSZÍVAN. A részvénypiacon a legegyszerűbb módszerek közé tartozik a fő áramlattal való sodródás, azaz a passzív stratégia. Ilyenkor nagy vonalakban az egész [...]
ALVÓPAPÍROK. Az elmúlt évek magyar tőzsdei folyamatainak egyik meghatározó ismérve volt, hogy több társaság hagyta el a parkettet, mint ahányat bevezettek. A tőzsdén ennek ellenére is közel 50 jegyzett társaság van, amelyek nagy része minimális vagy zéró forgalmat tud csak felmutatni, ám ez is bizonyítja, hogy egy cég tőzsdén tartása nem feltétlenül veszteséges üzlet.HÁTRÁNYOK ÉS [...]
ELTÉRÉS. Egy-egy részvényt más-más okból vesznek, tartanak a befektetők. A spektrum két szélén az osztalék- és a növekedési papírok állnak. Mind a kettő lehet jó befektetés, természetesen egész más módon. BIZTOS PROFIT. Osztalékpapírok alatt olyan társaságok részvényeit értjük, amelyek növekedési lehetősége erősen korlátozott vagy egyáltalán nincs, viszont magas készpénztermelő képességgel rendelkeznek. Ezen társaságok nem tudják [...]
