ALVÓPAPÍROK. Az elmúlt évek magyar tőzsdei folyamatainak egyik meghatározó ismérve volt, hogy több társaság hagyta el a parkettet, mint ahányat bevezettek. A tőzsdén ennek ellenére is közel 50 jegyzett társaság van, amelyek nagy része minimális vagy zéró forgalmat tud csak felmutatni, ám ez is bizonyítja, hogy egy cég tőzsdén tartása nem feltétlenül veszteséges üzlet.
HÁTRÁNYOK ÉS ELŐNYÖK. A tőzsdei jelenléttel együtt számos direkt és indirekt költség jelenik meg a társaságnál. Az indirektek közül a legfontosabb az a széles körű tájékoztatási kötelezettség, ez ugyanis a versenytársakat segíti. A tőzsdén jegyzett cégek számára viszont a listázás számos potenciális előnyt is tartogat. A tőzsdei jelenlét fontos marketingeszköz, a céget kiemelheti versenytársai szürkeségéből. A cég, ha egyszer szüksége lesz rá, kihasználhatja a tőzsde által nyújtott additív finanszírozási formát, miközben a tulajdonosok egy további, egyszerű kiszállási lehetőséget nyernek (például BorsodChem). A tőzsdei jelenlét tehát érték.
PRAKTIKUS OKOK. Miként a tőzsdei bevezetés, úgy a kivezetés is költségekkel jár, főleg ha a társaságot több piacon is jegyzik. Azonban kivezetés esetében a tranzakciós, jogi költségeket magasan felülmúlhatja a kisebbségi tulajdonosok kifizetése, amelynek ráfordításai nem minden esetben térülnek meg. Praktikusabb, hogy a cég továbbértékesítéséig a többségi tulajdonos fenntartja a status quót, hiszen felesleges olyanra költeni, amelyet egy új tulajdonos (vagy a saját részvényesek) már nem fizetnek meg.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
