Először nyomta le az EU-ban a szél- és napenergia a fosszilis energiahordozókat.
fosszilis energiahordozók
November 30-án vette kezdetét a COP28 klímacsúcs.
2021-ben a megtermelt villamos energia 63,8 százaléka karbonsemleges forrásból származott.
Új vállalás született a szén kivezetése után, de a legnagyobb kibocsátók nem írták alá.
Többen vannak, mint a klímaváltozás miatt legjobban érintett nyolc ország képviselői összesen.
Egyre több jót hallani a megújuló energiáról: elméletben ki lehetne váltani vele minden fosszilist, most már kifejezetten olcsó is, és szinte mindenhol elérhető. Miért nem hagyjuk akkor mégsem azonnal a fosszilis energiahordozókat, és állunk át nap-, szél- és vízenergiára?
2030-ra még mindig nagyjából hárommilliárd ember fog ilyen fosszilis energiahordozókat, például fát és szenet használni főzésre.
Még mindig túl sok fosszilis energiahordozót használunk.
A fosszilis energiahordozókra szánt támogatás 90 százaléka hozzájuk megy, túloznak az előrejelzésekkel is.
Mégis zöldebbek, mint a benzinesek, hiába a gyártás és a fosszilisból érkező áram.
Sok szó esik az új energiákról, közben még mindig épülnek szénerőművek.
A legnagyobb környezeti kockázatot a vízerőművek jelentik.
Magyarország például jelentősen le van maradva a megújuló energiaforrások használatában.
