Portugália partjainál bizonyos időközönként furcsa földrengések jelentkeznek. Szakértők egy csoportja most előállt egy elmélettel, amely magyarázatot adhat a folyamatra.
földtan
A folyamat a régió vizeinek eloszlását is megváltoztathatja.
Németország alatt a mélyben még mindig aktív a magmamozgás, a kitörés esélyét nem lehet elvetni. Világszerte 700 millió ember él vulkánok miatt potenciális veszélyben.
Bolygónk mágneses pólusai a fortyogó mélység áramlásainak engedve kaotikus módon vándorolnak, önmagában ezzel nincs semmi baj. Akkor kell majd figyelni, ha 180 fokos fordulatot vesznek, ahogyan a geológiai múltban már sokszor megtörtént.
Szökőárt „dogma szerint” földrengés indít, nem vulkánkitörés. Indonéziában pont fordítva történt, az Anak Krakatau több mint 400 áldozatot szedett, míg két jókora földrengés hatástalan maradt. Miért?
A város bizonyos részein évente 25 centimétert süllyed a talaj.
Nagyapja Jókai Mórra fogott fegyvert, báró Nopcsa Ferenc pedig egy pilóta fejére tartotta a pisztolyt Győri landolásuk előtt: Irány Bécs!
Bár földrengés és tűzhűnyó nincs, azért akad bőven földtani veszély Magyarországon.
A folyadékban ráadásul mikroorganizmusok nyomait is sikerült kimutatni, ez pedig akár az idegen létformák kutatása miatt is fontos lehet.
Hazánkat átlagosan 50-60 évente rázza meg akkora erejű földrengés, amely már képes komoly károkat okozni. Az utolsó ilyen szinte romba döntötte Dunaharasztit 1956 januárjában.
Orosz tudósok végre eljutottak az egyik rejtélyes szibériai kráter aljába. Néhány dolgot tisztáztak, de sokkal okosabbak nem lettünk.
