A Föld történetének bizonyos periódusaiban felszínén egy-egy hatalmas földrész, úgynevezett szuperkontinens feküdt. Szakértők egy csoportja a közelmúltban modellezéssel mérte fel, hogy a távoli jövő potenciális szuperkontinensei miként hathatnak az éghajlatra – írja a Live Science. A kutatók szerint elképzelhető, hogy az óriási földrészek miatt egy nap jeges bolygóvá válik a Föld.
Az Amerikai Geofizikai Egyesület (AGU) december 8-i konferenciáján bemutatt vizsgálatban két forgatókönyvvel számoltak. Az egyikben 200 millió év múlva az Antarktiszt leszámítva az összes földrész az északi félgömbön tolódik össze, míg a másikban 250 millió év múlva az Egyenlítőnél egy északi és déli irányba is kinyúló szuperkontinens jön létre. Michael Way, a NASA Goddard Űrkutatási Intézetének munkatársa és kollégái különböző topográfiák alapján mérték fel a lehetséges éghajlatot. Arra jutottak, hogy amennyiben a földrészek az északi félgömbön tömörülnek, és jellemzően hegyvidékek alakulnak ki, az átlaghőmérséklet meglehetősen alacsonnyá válik.
A legutóbbi szuperkontinens Pangea volt, amely mintegy 300-200 millió éve létezett, de a szakértők egy ideje sejtik, hogy fognak még létrejönni hasonlóan nagy földrészek. Egy korábbi tanulmány alapján például 250 millió év múlva születik majd meg az Egyenlítő környékén Aurica, míg Amasia az Északi-sark közelében alakulhat ki.
Az új kutatásban Way és társai Aurica és Amasia segítségével, különböző topográfiai beállításokkal folytattak szimulációkat. A csapat azzal is számolt, hogy 250 millió év múlva bolygónk a mostaninál lassabban fog forogni, egy nap így 30 perccel tovább tart majd. A napsugárzás mértéke ezzel szemben növekedni fog.
Az eredmények alapján egy hegyekkel teli Amasia hatására a földi átlaghőmérséklet 4 Celsius-fokkal csökkenhet. Ennek fő oka a földrészen felhalmozódó nagy mennyiségű állandó hó és jég, amely képes visszaverni a napsugárzást. A szakértők szerint egy ilyen kontinens 100-150 millió évig tartó fagyos periódust okozna, ami a földi életet is drasztikusan átalakítaná.
