Az árapály feltételezhetően nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az élet a szárazföldön is megjelenhessen, napjainkban pedig a tápanyagok keveredésével segíti a tengeri ökoszisztémák virágzását. Egy friss tanulmányban a szakértők azt mérték fel, hogy miként alakult a jelenség az idők során, illetve az egyes régiókban – írja az IFLScience.
A Földközi-tengerben az árapály nem jelentős, a kanadai Fundy-öbölben viszont a dagály és az apály között akár 16 méteres különbség is lehet. Úgy tűnik, az árapály mértéke nagyban függ a helyi tulajdonságoktól. Mattias Green, a Bangor Egyetem munkatársa csapatával 120 különböző modellt hozott létre, hogy felmérje, mekkora is lehet az eltérés a dagály és az apály között.
A Föld jelenlegi árapályai a legnagyobbak az elmúlt 750 millió évben. Határozottan úgy gondolom, hogy a mostani árapályok a földtörténet legnagyobbjai közé tartoznak
– mondta Green. Az elemzésből az is kiderült, hogy az Atlanti-óceán kialakítása jellemzően jobban kedvez a jelenségnek, mint a Csendes-óceán formái.
A kutatók nemcsak a földtörténeti időszakokat modellezték, hanem hasonló méretű, de kevesebb szárazfölddel rendelkező bolygókat is. Úgy tűnik, a szárazföld mérete szintén meghatározó: egy szinte teljesen vízzel fedett, azonos méretű és közelségű holddal rendelkező égitesten az árapály ezredannyi energiát mozgat meg, mint a mai Föld árapályai.
