A szakértők az élet megjelenéséhez szükséges foszfor szintjét mérték fel két szupernóvánál.
exobolygók
A TESS a tervek szerint 2018 áprilisában indul majd. Az űrszonda tudományos programjában magyar szakértők is részt vesznek.
Jill Tarter figyelemfelkeltő előadásaival akar támogatókat szerezni az idegen életet kutató Allen Telescope Array számára.
Az ARIEL misszióban magyar kutatók is érintettek.
Az űreszközt eredetileg 2007-ben bocsátották volna fel. Most úgy tűnik, hogy újabb csúszás várható.
Úgy tűnik, hogy mégsem alakulhatott ki az élet a Proxima b-n.
A szakértők a Kepler űrtávcső adatait elemezték.
Az érintett égitestek több milliárd fényévre találhatóak.
A szakértők szerint nem csak az oxigén nyomait érdemes keresnünk.
A szakértők szerint az egyik égitesten nagy valószínűséggel egy globális óceán is jelen van.
Egy új kutatás szerint a legtöbb rendszerben hasonló méretű, egymástól szabályos távolságra fekvő bolygók keringenek.
A szakértők sarki hómintákat elemezve aktív baktériumokra bukkantak.
Ha el is indul 2069-ben a misszió, mi már nem fogjuk látni az eredményeit.
A probléma az, hogy egyelőre nem tudjuk kimutatni őket.
A korábban is ismert rendszerben egy nyolcadik exobolygót is azonosítottak.
Áttörést értek el a Google mesterséges intelligenciájának segítségével.
Úgy tűnik, a közeljövőben nem lesz olyan eszközünk, mellyel az idegen létformák nyomaira bukkanhatnánk.
Az égitest a vastag atmoszféra ellenére is lakhatatlannak tűnik.
Ha vannak intelligens élőlények a viszonylag közeli rendszerben, 25 év múlva reagálhatnak a jelekre.
Nem lehetetlen, hogy az égitesten az élet kialakulásának kedvezőek a körülmények.
A szakértők összetett bolygórendszerre utaló nyomot találtak a Proxima Centauri körül.
A tudomány mai állása szerint ekkora égitest nem alakulhatna ki ilyen kicsi csillag mellett.
Az Oxfordi Egyetem kutatói szerint a természetes kiválasztódás a földönkívüliekre is hathatott.
Az égitestek nyomát a Kepler adatai között találták meg.
