A kilencvenes években az erotikus thriller még komoly mozis műfaj volt: végzetes nők, gyanús férfiak, sötét lakások, lassan lecsúszó selyemköntösök és olyan fordulatok, amelyeknél sosem lehetett tudni, a vágy vagy a gyilkosság érkezik előbb.
A Kádár-korszak Magyarországán a szexualitás témája szigorú tabuk közé volt szorítva a közbeszédben, miközben a nyugati világban a szexuális forradalom már új korszakot nyitott.
Korunk sztárfilozófusa, a nyilvános szereplést többnyire kerülő Byung-Chul Han – akinek a pápa reklámozza a könyveit – Budapestre látogatott, hogy személyesen is felhívja a figyelmet arra, miként számolja fel az életet a digitalizáció és az erotika hiánya.