Rajzasztalon maradt felhőkarcolók, az első modern magyar irodaház és a főváros képét uraló óriáshotel – ezt hagyta ránk a 94 évesen elhunyt Zalaváry Lajos.
budapest a múltban
A világsztárok mellett bokszmeccseknek, operáknak és Táncdalfesztiváloknak is otthont adó, eredeti arcát mára elvesztett épület története.
A második világháborús pusztítást is túlélt épületet végül az 1966-os atlétikai EB tüntette el.
A tornyok egyikének tövében még ma is a főváros Kádár-kori címere látható, rajta az elmaradhatatlan csillaggal.
A Nemzeti Sportcsarnok mellett a Nemzeti Lovarda is itt működött – előbbi némileg megkopva még ma is működik, a lovardára azonban már semmi sem emlékeztet.
Az egykori Kreml-neont már leszerelték, tartószerkezete azonban továbbra is az orosz hatalom központját juttatja az ember eszébe.
Az elmúlt évtizedekben sorra bukkantak fel a Várnegyed elfeledett zsidónegyedeinek, illetve zsinagógáinak nyomai. Egyikük ma is látogatható.
Szövetségesből lettek ellenséggé, hiszen az antant oldalán szálltak harcba. Nem csak a harctéren vágtunk ezért vissza.
A Kádár-kor Utasellátós gépeinek elődjével a nap minden étkezését pótolni lehetett, de a második világháború elsöpörte a város számos pontján működő automata éttermeket.
A százötven éves, műalkotásokkal teli kert nyárra újul majd meg. Lesz benne Wi-Fi is!
A százéves szobor történeténél hányatottabbat keresve sem tudnánk találni.
A Fővárosi Tűzoltóparancsnokság falára felvésett szó sokak számára az egyetlen megoldást jelenthette. Mert máshogyan nem bírták volna ki.
Az oszlopot díszítő új emléktábla erről persze hallgat, a felirat szerint ugyanis egyszerűen csak "az olasz nemzet ajándékáról" van szó.
A Monarchia egykor legnagyobb repülőgépgyárára már csak egy eldugott csarnok még eldugottabb emléktáblája emlékeztet.
Egy Balaton felé tartó autósokat megcélzó műhely volt Budapest egyik első modern épülete, ami az átépítések nélkül ma is földöntúlinak hatna.
Az évtizedeken át dédelgetett álomból végül csak a széles utca grandiózus kapuja, illetve néhány elszórt bérház valósult meg.
A város egyik legnagyobb moziját végül a metróépítés pusztította el.
Bemutatjuk a tér egyik oldalára a Horthy-kor derekán tervezett nagyszabású lezárásokat, melyek közül végül egy sem valósult meg.
Az egykor a téren állt Nemzeti Színház már több mint ötven éve nem a Belváros képének része, egy tornya mégis túlélte a szocializmus pusztítását.
Mit keres egy ilyen impozáns szobor egy fák mögé bújó épület kertjében? És miért nem a kaput őrzi? A válasz túlszárnyalta a képzeletünket.
A dán dog Dr. Foolról mintázott szobrot a két világháború közt a János Kórháznál állították fel, de hatvanöt éve már egy névtelen erzsébetvárosi teret őriz.
Újabb lelet került elő az ősbulvár feneketlen mélységeiből.
A Madách Színház helyén állt egykor a főváros legendás szórakozóhelye, ahol a legnagyobb magyar művészek mellett Josephine Baker is fellépett. Az afroamerikai legenda „legteljesebb meztelensége” még a parlamentben is hullámokat vert.
A századfordulón épült, karcsú fehér tornyokkal megrakott kilátóterasz előtt is volt itt élet.
