Kultúra

Ilyen volt az igazi Halászbástya

Vincze Miklós
Vincze Miklós

újságíró. 2017. 10. 04. 11:35

A századfordulón épült, karcsú fehér tornyokkal megrakott kilátóterasz előtt is volt itt élet.
Korábban a témában:

A főváros egyik legismertebb műemléke, a Dunával párhuzamos Halászbástya a turisták egyik kedvenc célpontja, hiszen az önmagában is látványos neoromán teraszokról páratlan kilátás nyílik Budapestre.

A Mátyás-templom átépítésével is megbízott Schulek Frigyes 1899-1905 közt megvalósult, tornyaival a hét honfoglaló vezért szimbolizáló munkája viszont örökre eltüntette a Várnegyed egy kedves részletét. De mi volt itt az átépítések előtt? Megmutatjuk.

A budai városfal részét képező, eredetileg Halászok bástyájának hívott szakasz a felügyeletével megbízott halászok céhéről, vagy az alatta elterülő Halászvárosról kapta a nevét, de évszázadokon át a Mátyás-templom mellett működött a budai halpiac is. Mindezekre ma már semmi sem emlékeztet, sőt, az osztrák erők már a Rákóczi-szabadságharc leverése után megkezdték az átalakítását.

Az 1874-ig még erődként számon tartott Vár védműveinek karbantartásaira azonban nem ügyeltek, így a kisebb-nagyobb átalakítások ellenére a várfal alapjainak egy részét az idők során kimosta az eső, a golyónyomok pedig bőven csipkézték a falakat.

A helyzet rendezésén Pest és Buda egyesítésének idején már gőzerővel dolgoztak, így egy 1871-ben kiírt pályázat részeként szabályozási tervek születtek a Várhegy ügyében, a munkák megkezdésére azonban még negyedszázadot kellett várni: az 1874-1896 közt a Mátyás-templomot megújító Schulek Frigyes tervei így csak 1899-ben kezdtek formát ölteni, és noha az északi és déli lépcső már 1902-re készen állt, a teljes Halászbástyát csak három évvel később, 1905. október 9-én adták át.

Mindezekhez azonban el kellett tüntetni az akkor a bástyán, illetve annak aljában – a mai lépcsők helyén – álló kedves házakat, melyekhez hasonlókat a (harmincas évekre eltüntetett) Tabán őrzött még szép számmal, mára azonban hírmondójuk sem maradt:

A kupola a háttérben…

bizony nem a Budavári Palotáé, hanem a Szent György teret a Dísz tértől elválasztó Honvéd Főparancsnokságé (ép.: Kallina Mór, 1897), melyet ma még torzóként ismerünk, de a Várnegyed átépítésének részeként napirenden van a teljes helyreállítása:

És persze a várfal megbontására is szükség volt:

A munkálatok során elképesztő mennyiségű faragott követ mozgattak meg:

A háttérben…

…a mai Hilton Budapest épületének sarka, mely domonkos kolostorként és rendtartományi főiskolaként született, de a török időkben dzsámivá alakították. Buda visszafoglalása után a katonák csak romokat találtak itt, de hamarosan újra épület állt a telken: a Jézus Társaság budavári gimnáziumáé, ami a Nagyszombati Egyetem Budára költöztetése után már akadémiaként működött. 1784-ben az épületegyüttes egy részét már a kormányszékek foglalták el, az oktatás azonban 1849-ig folyt a szomszédban. A kormányszékek helyét 1849-ben a Császári és Királyi Pénzügyigazgatóság költözött, a kiegyezés évében pedig a Pénzügyminisztérium vette át. Ők 1902-ben a néhány lépésnyire, a Szentháromság téren elkészült (nemsokára helyreállítandó) épületbe költöztek, helyükön pedig több mint három évtizeden át leánylíceum várta a diákokat. Az épület Budapest ostroma során a nyugati és északi szárny földszinti traktusa kivételével elpusztult. Helyreállítása hosszú ideig váratott magára: az új épületben végül 1976. december 31-én nyílt meg a Hilton, a Halászbástya felől érkezőket pedig egy modern homlokzat fogadja.

A már elkészült északi lépcső – a háttérben látszik a fentebb már bemutatott pénzügyminisztériumi épület

És a kész állapot:

Fotó: Hungaricana, és Fortepan/Széman György
vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.