Szabó András, aki Kulcsár Edina férjeként, Csuti néven ismert a celebvilágban, szombat este Instagramján tette fel a kérdést követőinek, mit gondolnak arról, hogy egy petícióban többen azt követelik, a boltok vegyék le kínálatukból a Meseország mindenkié című mesekönyvet. Ennek kapcsán kerestük meg Szabó Andrást, hogy mondja el, mit gondol a Mi Hazánk Mozgalom politikusának, Dúró Dórának akciójáról, miszerint bedarált egy példányt a Meseország mindenkié című könyvből, mondván, hogy ezzel „megsemmisíti a homoszexualizmus propagandakönyvét, ami a gyerekek egészséges fejlődése és a magyar kultúra elleni támadás”.
Szabó András azt nyilatkozta nekünk, pozitív irányban lepte meg, hogy követői mennyire ellenzik ezt a fajta könyvdarálást.
Heine mondta, hogy »ahol könyveket égetnek, ott végül embereket is fognak«. Nagyon hasonlít ez a szélsőséges gondolkodás az 1933-as könyvégetéshez is. Abban a korban Einstein is elítélendő volt azért, mert máshogy gondolkodott, mint az akkori náci gondolkodásmód.
Szabó elmondta, hogy gyerekkorában családjának könyvkiadója volt, könyvek közt nőtt fel, szerinte ezért is kelt benne indulatokat, ha azt látja, valaki ledarál egy könyvet.
Hogy felnőtt emberként, négy gyerekes anyukaként, véleményformálóként – mert a politikus is influál, azaz képes az emberek véleményét formálni, tettekkel, szavakkal, mondatokkal, vagy éppenséggel nemzeti konzultációval – valaki ilyet tesz… Jó hogy nem a saját gyerekeivel daráltatta le a könyvet.
Azt mondta, feleségével, Kulcsár Edinával együtt az első perctől a szeretetre és az elfogadásra nevelik gyerekeiket. Szerinte lehet máshogy gondolkodni, lehet másképp véleményt formálni, de úgy gondolja, minden szülőnek az a célja, hogy a gyereke felnőttként is mosolyogjon, és „hogy ezt a saját neme mellett teszi, vagy nem, szerinte eljön az az idő, amikor ez már irreleváns lesz”.
Korábban nem volt még olyan, hogy mesekönyvek születhetnek az elfogadásról. Hisz ez a könyv nem kizárólag a saját nemükhöz vonzódó emberekről szól, hanem hátráltatott sorsokról, kiközösített csoportok, és sajnos a saját nemhez való vonzódás is ebbe a kategóriába tartozik. Minden szülő saját döntése kell hogy legyen, hogy ő megveszi-e ezt a könyvet, olvas-e belőle vagy sem. De álljon már meg a menet, hogy 2020-ban egy politikus szélsőséges nézeteket vallva könyvet darál be. Ez ultragáz. Gondolom a hölgy soha nem hallgatott Queent, és moziban sem nézte meg a Bohém rapszódiát. Az emberiség alapvetően nagyon sokat köszönhet olyan embereknek is, akik a saját nemükhöz vonzódtak. Feltalálóktól kezdve, írókon és festőkön át énekesekig, rengeteg ember formálta és formálja a mai napig az emberek véleményét és a kultúrát, de hogy az ő identitásuk hova sorolandó, azt nem szabad elítélni.
Szabó András hozzátette még, hogy marketing-szakemberként úgy látja, hogy ez egy zseniális marketingfogás volt, ugyanis rákeresett, de már elfogyott az összes példány. Szerinte Dúró „a szűk látásmódjából adódóan bele sem gondolt abba, hogy mekkora reklámot fog csinálni ennek a könyvnek”.
Nem tudom megítélni, hol van az a kor, amikor erről mesélni kell, amikor a gyerek nem csak fel tudja fogni, hanem meg tudja ítélni, hogy ezek a történetek ugyanúgy az életünk része, mint bármi más. Edinával beszélgettünk arról, hogy inkább egymás kezét fogó ugyanolyan nemű párok sétáljanak az utcán, mint hétfejű sárkányok. Nyilván viccesen jegyeztük ezt meg, de ha picit jobban belegondolok, nem vagyok benne biztos, hogy a hétfejű sárkány meggyilkolása és a sárkány fejének újranövése sokkal jobb hatással lenne egy gyerekre
– zárta gondolatait Szabó András Csuti.
Kiemelt kép: Instagram/Szabó András Csuti
