A slágerlistákon éllovas dalokat főleg a vidámság, boldogság és az jellemzi, hogy lehet rájuk bulizni, ami ellentmond az általános zenei trendeknek – írták a Royal Society Open Science című szaklapban. A Natalia Komarova matematikus vezette csoport több mint 500 ezer olyan dalt elemzett, amelyet 1985 és 2015 között adtak ki Nagy-Britanniában.
Nemcsak a dalok slágerlistán elért helyezését vették figyelembe, hanem olyan ingyenes zenei adatbankokat (Musicbrainz, Acousticbrainz) is, amelyek akusztikai információkat gyűjtenek a dalokról. Ilyen információ a dal hangszíne, hangneme, táncolhatósága, hangulata, valamint az énekes neme. Ehhez jöttek a komplexebb szempontok, a műfaji és hangulati besorolások.
Nők kontra rock
Ezen adatok alapján a matematikusok megvizsgálták, mely dalok sikeresek – a sikert a listás helyezés alapján definiálták -, majd zenei trendeket vezettek le az adatokból.
Ez az eredmény megegyezik kanadai és német kutatók korábbi tapasztalataival, akik már 2012-ben megállapították, hogy a lassú, mollban íródott dalok száma nőtt az amerikai slágerlistákon.
A kutatók szerint a slágerlistákon sikeres dalok nem felelnek meg az általános zenei tendenciáknak. A slágerlistákon szereplő dalok így vidámabbak, jókedélyűbb a hangzásuk, táncolhatóbbak, és bulizásra alkalmasabbak, mint az összes vizsgált dal átlaga.
Ehhez illeszkedik a zenei műfajok értékelése is: a klasszikus zene és a dzsessz nehezen válhat slágerré. A pop és a dance a legnépszerűbb műfajokhoz tartozik, de a rock a 2000-es évek eleje óta visszaszorul.
Nincs is recept
Az általános zenei trendek és a slágerlistás dalok közti ellentmondás alapján jutottak a tanulmány készítői arra, hogy a dalok
sikere nehezen definiálható és általánosítható.
Ezért nem lenne helyes azt a következtetést levonni az elemzésből, hogy egy
vidám, bulizáshoz alkalmas, kevésbé nyugalmas és női énekes által előadott dal
automatikusan slágerré válhat. Csak a szupersztárstátusz, az előadó már meglévő népszerűsége tett lehetővé pontosabb előrejelzést. Ekkor a kutatók becslésének pontossága megközelítette a 85 százalékot. Az akusztikai információk magukban ehhez nem elegendőek, mert a zenei preferenciák az elmúlt években egyre gyorsabban változtak. (mti)
Illusztráció: Northfoto
