A helyi lakosság szerint a falra és függőleges üvegfelületre is tökéletesen tapadó gyík jó az asztma, a rák, a tuberkulózis, az AIDS és az impotencia ellen, mindemiatt pedig az emberek veszik mint a cukrot. A helyzet már odáig fajult, hogy az ázsiai ország környezetvédelmi tárcája felhívásban figyelmeztette a lakosságot: nincs tudományos alapja a gyík gyógyerejének, a betegek állapotán pedig ronthat, ha nem fordulnak orvoshoz, mert elegendőnek vagy jobbnak találják a “gyógygyíkot”.
A gekkókat jó ideje tenyésztik is, nem csupán a vadonban fogdossák össze. A gyíkfajta a szabadban általában 20 dekásra nő, tenyésztve viszont 30 dekásra is fel lehet hizlalni. Egy igazán “jó húsban” lévő gyík legalább 50 ezer pezót (230 ezer forintot) hoz eladója konyhájára. Nem csoda, ha virágzik az illegális gyíküzlet, jóllehet az, aki lebukik, akár négy év börtönt is kaphat és 300 ezer pezó bírságot.
A gekkó nemcsak a Fülöp-szigeteken keresett népi gyógyír, hanem Kínában, Malajziában, Dél-Koreában is, ráadásul épp a fülöp-szigeteki gekkó, amely immár exportcikk.
A Fülöp-szigetek környezetvédelmi minisztériuma már korábban is aggodalmának adott hangot amiatt, hogy gekkóhiány léphet fel, ami felboríthatja az élővilág egyensúlyát. A gekkók általában rovarokkal, hernyókkal táplálkoznak, de a nagyobbak kisebb madarakra és rágcsálókra is vadásznak.
